Page - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

456 és fônn egy ugyanoly vastag fallal vannak elválas/tva, mely egy 4.07 méter széles és csak 5.2 méter magas, tehát igen tompa csúcsíven* nyugszik. A hajók keresztezôdése fôlé meglehetósen magas, négy kerck ablakkal áttort, kivûl sokszôgû, belûl ellenben kôralakù, alûl tizenkétszôgû kerctbe foglalt kupola boriil, melynek a hajlata nem valami ügyesen elóre toit téglákkal van megszerkesztve. Külónós figyclmet érdemel, hogy a hosszanti hajó keleti és nvugati szára egyenlô hosszú, a kereszthajó szárai ellenben róvidebbek, úgy, hogy a templom alaprajza sem nem a latin, sem nem a góróg, hanem a sajátos órmény keresztet ábrázolja. A kereszthajó szárainak ez a sajátságos aránya, a kupola dohjának sokszôgû kerete és külseje, a két oldal-apsis fülkeszerú keskcnysége és a nekik megfeleló hátsó helyiségek, valamint a két tompa csúcsív alakja mind arra vallanak, hogy itt az egyetemes késó-bizanczi építkezésnek egy sajátszerú ormény alakúlata van elóttünk. Az épúlet külónben is kétségtelen hasonló- ságokat mutat az Ararat hegyén fekvó Arkuri helység órmény templomához. csakhogy ott a hagyományos órmény derékszógú alaprajzot az oldal-apsisok derékszógú alakja és a fó szentélyzáradéknak kivúl szintén derékszógú elmetszése hívebben megórizte. Az órmény világi építkezés emlékeit azonban már hiába keresnók Lembergben; sót az órmény útczák takaros házai inkább azt a tórekvést mutatják mind, hogy birtokosaik a késó-renaissance gazdag díszítményeit a tóbbi lembergi patriciusokkal versenyezvé alkalmazzák lakásaikon. Csak múveltségtórténelmi, de egyáltalában nem múvészettórténeti érdekúek. Eredetüket csupán órmény pénznek, de aligha órmény kezeknek kószónhetik. Másként van a dolog a tOrténelmi és tájképi szempontból egyaránt oly érdekes jfazloiviec városkában (buczaczi kerület). Hosszabb idó óta meg lévén tele- pedve, még a XVII. században is kiterjedt kereskedelmükkel a varos tekin- télyesés uralkodó elemeként látjuk itt óket szerepelni, kiknek külón püspókük és tórvényszékük is van. A benszülótt lengyeleket és ruténeket ugyan nem túrhatták ki a vásártéren álló faházaikból és vályogkunyhóikból, de a fótérról villa-alakban elágazó két fóútczát majnem kizárólag ók foglalták el. Ezekbe az útczákba építették súrún egymás mellé csinos fóldszíntes házaikat, melyeket eleinte fínom ízlésú és egyszerú, késóbb azonban a lembergi kófaragók szembetúnó beleártakozása folytán túlságosan czikornyás kapu- és ablak- keretekkel díszítettek. Csodálkozva láthatjuk ma is e házakban, melyekben * llyen Ivekel gyakran láthatni Texier Dubois és P. Alischan müveiben.