Page - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

468 A németek bevándorlása fókép a városok felé irányúlt, a hol hálás térre találtak és szabadon fejlódhettek. A városokban nagy kozségekké tumorúlve. konnyebb volt régi hazájukkal aliando ósszekóttetésben maradniok, honi szoká- saikkal és erkólcseikkel együtt anyanyelvüket megórizniok. mint a vidéken. a hol kisebb csoportokban szétszórva, csakhamar beleolvadtak kornyezetükbe. A német gyarmatosításnak a nagvobb városokból az egész országra kiáradó hatása szinte mérhetetlen. Volt ugyan idó, a mikor a gyorsan fol- virágzó városok erejük és fontosságuk érzetében és annak büszke tudatában, hogy régi hazájuk hatalmas városaira támaszkodhatnak, a lengyel nemzeti elemre nézve veszélyesekké lettek, miért is foltámadt a gyanakvó aggodalom, vajon e gyarmatosítás valóban üdví>s-e. Mihelyt azonban czt a veszedelnu t •Lokietek Ulászló király határozott fóllépése elhárította és utódjának, Nagy Kázmérnak bólcs intézkedései egyszer s mindenkorra gátat vetettek neki, akkor túnt ki igazán, milyen üdvfis volt ezen múv^ló hatású elemnek az országba való betelepítése. A Kárpátok éjszaki lejtóin, tehát a kelet-európai nagy kereskedelmi út mentén levó, német lakosságú városok nem sokára a kül- és belfoldi termékek fontos lerakó helyeivé lettek. Epen ezért falakkal és árkokkal kerítkeztek (Krakó már 1288-ban), elsó sorban természetesen a maguk biztonsága végett, de egyúttal az egész országnak is nevezetes erósségeivé lettek. Azon czéhek jegyzékében, melyeknek kótelességc volt a város falának és a külónféle bástyáknak védelme, már a XIV. században a kóvetkezóket olvassuk: kard- csíszárok, késesek, sütók, asztalosok. vargák, serfózók, nyergesek, szabók. szúcsók, keztyúsók, kalaposok, gombkotók, tabakosok és tímárok, kovácsok, mészárosok, posztóványolók, festók, képfaragók és takácsok. Kiváló tekin- télynek órvendettek a fegyverkovácsok és az otvósok, kiknek gyártmányait a múvészeti alkotásokkal egy becsben tartották. De kiváló fontosságra és nagy kózgazdasági nevezetességre jutottak azok a czéhek is, melyek a belíóldi nyerstermények (bórók, gyapjú, ólom, sat.) fóldolgozásával foglalkoztak és ezt oly kiterjedésben gyakorolták, hogy gyártmányaikkal nemcsak az ország saját szilkségleteinek tudtak eleget tenni, hatiem távoli nyugat-európai kereskedelmi góczpontokra is szállították készítményeiket és ott becsúletet szereztek velük. A tudományt és kóltészetet az új hazában nem valami nagyon ápolták. A mennyiben a gyarmatosok gyakorlati irányú tórekvése a lélek és sziv szükségeinek kielégítését is szükségesnek vélte, az anyaország termékeihez