Page - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

470 folyamodtak, a mit régi hazájukkal való élénk OsszekOttetésük igen meg- konnyitett. A vagyonosodással azonban foltámadt a külsó fény és pompa szeretete, és ezzel a képzómúvészetek pártolása. A gondos, inunkás, gazdag és Onérzetes polgárok házai egyre nagyobb szabásúakká lettek s kivül, belúl a múvészet és míiipar számos alkotásával dicsekedtek. Nem sokára bevonúl e városokba a német építészet is, és jóllehet itt több sajátszerú vonása fejlódik, az ezen idóból való pompás épúletek mégis közel rokonságot mutatnak a német, fókép a délnémet városokéival. A hatalmas és mégis kônnyedén emelkedó tornyok, a magas oromtetók és csúcsíves építmények Krakó városának egészen német színezetet adtak. A kOzjóllétnek legdúsabban fakadó forrása azonban nem az ipar, hanem a kereskedelem volt, s ez a gazdagság mellett a világban és üzleti életben való jártasságot is gyarapította. A kereskedó tapasztaltsága nem korlátozódott a varos kôrnyékére, hanem a messze távolba is elhatott, s ez úton olyan emberek képzódtek, a kiket ügyességük és alkalmas voltuk révén az ország fejedelmei is nagyra becsíiltek és a lcgnevezetesebb állásokra alkalmaztak. Elóljáróit évenként választotta a krakói tanács. Ezek közt még a XV. század jó nagy részében is csupa német nevúeket találunk, így példáúl 1412-ben : Gemelich Miklós, Wenyngncrtcn, Schiicr György (forge). Kaldberg Péter, Morenstein György, Homan Pál. A tanácsurak székein is legkivált német családok tagjai ülnek a XV. század folyamán, és súrún találkozunk közöttük a gazdagabb kereskedó-nemzetségek ismétlódó neveivel, minók a Bochner, Borg, Mynhard, Platener, Arnsberg, Czirl, Werzing, Falkenberg, Langinclos, Kezinger, Salomon, Swarz, Kisling, Serafin, Fuggar, Betman és Boner családok ; lengyel nevú csak kettö akad soraikban. A nevezett családok némelyike már a XIV. században nagy vagyonra és tekintélyre tett szert ; egy Werzing (Vierzing, Wierzynek) példáúl urát és királyát, Nagy Kázmért, IV. Károly császárt és más koronás fóket is vendégúl látott asztalánál s drága ajándékokkal halmozta el óket. Ugyancsak ó szük- séget látó fejedelmeken is szívesen segített nagy összegekkel. A Jagiettók uralkodása óta még jobban növekedett a krakói polgárok tekintélye. Minden új fejedelem trónralépte és az ilyenkor szokásos hódolás alkalmával újra megerósítették régi szabadalmaikat s idó folytán újabbakkal gyarapították az addigiakat, s így jogokban egészen egyenlókké lettek a kôznemességgel, kivált a mióta János Albert alatt (1492 feria quinta post