Page - 515 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

515 hclyctt no pycKy, no nojhcny. A kózruténben használt Baiiioro (tietek). BaiiioMy (tieteknck), naiuoro (miénk), iiaiiioiwy (miénknek) úgy ejtik, hogy Baulero, Bauieitiy, Harnero, Hauieniy; 3naio (tudok), Jiaio (nekem van) helyett azt mondják: 3Hay, May. A szavak nem kezdódnck magánhangzóval, pl. BÍBUH (juh, a lemki-nél yua), ROCbiii (ósz), rmiaie (máskép, nnaiie helyett). A zamisanci-k nyelve, noha szúk terúletre szoritkozik, több helyi változattal bír s csaknem minden egyes falunak sajátos nyelve van. Ezen nyelvjárás alakjain a mazur nyelvjárás erós hatása látszik, a mi egészen természetes is, mert ezeket a ruténeket mazurok környezik. A lemkik rusnaki-nak nevezik magukat, a zamisanci-k rusiny-nok. Mind a két nyelvjárásban a hangsuly az utolsó el'ótti szótagra esik; az összes többi rutin nyelvjárásokban nines szótaghoz kötve. A lemki-k nyelvjárásához bizonyos tekintetben leghasonlóbb a przemySli és a jaroslawi kerúletek ruténjeinek, a doly-knak a szójárása. Az H-t ép úgy ejtik, mint sok lemki vidéken, pl. X04ÍTÍ (járni), intcáTi (irni), BÍ4¡TÍ (látni). Többek közt ilyen jelenidejú alakok is találhatók: jbíiaT (repúl), .lánaT (meg- fog), vagy ilyen határozók: npuéitiHbi (szívesen látott), .lá^Hbi (alkalmasan). Az e itt is, mint a lcmki-knél, 10-vá változik, pl. .1104, »1104; továbbá a rnúlt idó egyes harmadik személyébcn, npiiHibc (hozott), npnBib3 (szekeren hozott), Jior (lefeküdt). Ellenben 1. K, X (néha r) után nem bi, hanem i áll, pl. pyni, coKÍpa, Hori (lábak) és gyakrabban Horn, íuénna. rpyuina (körte). KicTKa, többes ñora. uienirí, rpyuiKÍ, KÍCTKÍ. 2. A I a szó végén lágyít, pl. KiHb, TECTB (ipa), Tbiiib (árnyék), 3.iicTb, 3JÓCTb (a rosz). 3. Az eub végú hímnemú fónevek nominativusi végzete kemény, pl. x.ióneu (fiú), óapaHéu (borányka), uiBeu (szabó), gen. x.iónue, 6apanué, uieBué. 4. A lemki-knél használt vég a e-vé változik, pl. Becbíje (lakodalom), npvie (vesszök), 34opÓBe (egészség). 5. Az a e-be megy át, pl. uienna, iec (idó), mécTe (szerenese). 6. A magánhangzón kezdödö nevekben B, r. H. j-et tesznek a kezdó hangzó elé, pl. BOÓá (mindkettó), BÓKO (szem), B3'xo (fül), rOTáBa (sarju), ÜirÓBKa (tú), áHrejb (angval). íiirjá mellett jbirjá (tú) is. 7. Az e-t, fókép ha rajta van a hangsuly, a-val eserélik fol, pl. BewápaTi (vacsorálni), lapHÓinifi (veres), íieiáui (sütsz), acpaui (falsz), nec 6páiue (a kutya ugat), BOHá X^CTM nepá (ó kendöket mos), BnpaTéiio (orsó). 8. O helyett a áll, pl. iiawyBaTH (éjjelezni) HO'iyBaTH helyett. 9. E helyett 0, pl. coü, ceH helyett (ez), cofi iojIObhk (ez az ember), cocá (ceca helyett) KopÓBa (ez a tehén). 10. O helyett y, pl. pyóÍTH (poóÍTH helyett, dolgozni), Bypyóou, Bypyóéjb (veréb) Bopoóéu, helyett. 11. Kissé lágyított p, pl. Kocáp' (kaszás), gen. Kocap'é. 12. A kicsinyító OHbKO helyett 65*