Page - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

518 x.iónem>, K a i t i e n é u b , n e i i b helyett. 9. Lágyított p , pl. n o c á p b , B e p b x (tetó), uepbKOB (templom). 10. Szó belsejében álló íí olykor r-ba megy át. pl. C T o r á i K a (álló víz) c r o í i a i K a , C T o á i K a helyett, n o 4 o r H T i i (megfejni), II040Í1ÍTH helyett. 11. A hangrés (hiatus) sokszor kitóltetlen marad. pl. Muy (mosott) MbiK), uibiy (varrt) uimo helyett (nevezetesen Synowuckóban és vidékén). 12. A CKHM HKIIÍI végú melléknevekben az c meglágyúl (mint az ukrainai nyelvjárásban), pl. pycbKHÍi, Hbbiem>Kiii1 (német). 13. A 411 HH-vé hasonúl, pl. óíiiHbiíi (szegény), .lámibiH és 6Í4111.1ÍÍ, já4HbiH, rÓ4HbiM. 14. Lágy .1 helyett kemény van az ilyenekben : nii.inbiíi (kevély). CH.IHUM (erós), niübUHíi. cíubHHÍi, stb. helyett. 15. A Bbi (ki) elószót gyakran y betú helyettesíti, pi. Bbinpam (kisulykolni), BÚKynaTH (kifürószteni) helyett ynpáTii, yKynám 16. Hb helyett H van ezekben : Ma.iéíÍKiiíi, r 0 . i 0 B 0 í Í K a és MajeHbKHíi. ro.iOBOHbna. 17. A mellék- nevek, számnevek és névmások genitivusának végsó tf-ja, ha a versmérték kivánja, kiesik, pl. 4Ó6poro (jó), KOTpóro (melyik), 64HÓro (egy) helyett 4Ó6por, KÓTpor, 64HÓr.. 18. A nónemú fó- és melléknevek eszkózhatározó esete (om helyett) OB (oy)-val végzódik, pl. 4ajenoy 4oporoy. A bojki cimbiíi, cuna, ciiHe-t a lemki CHHÍÜ, CHHH, CHue-nek ejti. 19. A CBOéíii MOÓHÍ genitivas helyett CBOÍii Mofii használtatik. 20. A cselekvés kezdódését az illetó ige infinitivusának és a HTM vagy HMHTH segédigéknek múltidejú alakjával fejezik ki. pi. ay ro XBAJHTH (elkezdte ót dicsérni), HMH.IO NA4ATII (esni kezdett). A bojki nyelvjárás a turkai, stryji, drobobyczi, dolinai, kalusi és sambori kcrületekre terjed ki. Egyúttal átmenet a bulaki és a bylaki nyelvjárások kózótt, a mennyiben nemcsak az hi hangot tartja meg, hanem olyan alakokat is mutât föl, mint 6MTH. 6biy, ôbi.ia. 6bi.io, továbbá olyanokat, mint 3iniMaT (emel), cbÍ4aT (leül), pyöaT (vág), sót helyenként 'iy4<Knñ, s így a nyugati csoportra, névszerint a szomszédos lemki nyelvjárásra támaszkodik. A bojkik délkeleti szomszédai a huczulok. A huczulok vagy a dél- ¡jokutyebéliek nyelvjárásának fóbb sajátságai a kóvetkezók : 1. A szó elején álló a e-vé változik, pl. éBfip (jávorfa), éiwa (gódór), éro4a (eper). 2. Ugyanez szó kózepén is megesik, pl. croé™ (állni), 6oem ce (félni). 3. Az a (mint a legtóbb galicziai szójárásban) e-be megy át, pl, ménna, 'léc ; vannak azonban kózségek (Kuty, Kosów, Kosmacz, stb.), a hol megmarad, mánua, >iac. 4. Az o-ból y, y-ból meg B lesz, pl. O H á , OHI'I (ók) helyett y H á , YHH, sót B H a , BHH, pl. BHa 6yja (ó volt ; nónemú). 5. A Bbi szócskában bi helyett i áll, jjI. BÍHecTii (kivinni), BÍro4yBaTH (kinevelni), sót a Bioia helyett álló BÍMne-ben i (tógy) áll 11 illetóleg bi helyett. 6. Az inyhangokat egész lágyan ejtik,