Page - 529 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

529 kastélyok és várak kôrnyékén, vagy oly helyeken, a hol valaha ily úri lakok állottak, mint példáúl Zbarazban, Zatoscében (Brody kerúlete), Ó- és Új-Sandecben, stb. Oly esetek sem valának ritkák, a melyekben foglyok, sót már rabszolgákúl eladottak, a kik elöbb messze, idegen országokban külonféle mesterségeket gyakoroltak, békeszerzódések, vagy kiváltás útján pénzért, vagy cserében ismét haza kerúltek. De Svédországból és más nyugati vidékek- rôl is telepedtek ide fegyverkovácsok és egyéb vasmúvesek, kiknek utódai Kañezugában (Lañcut kerülete) még ma is ügyes drótosok, kovácsok és lakatosok, Suíkowicében és Swiatnikiben pedig szerszámkovácsok. Hadi- foglyok kiváltására különben, mint tudjuk, szerzetesrendek is alakúltak, így pl. a trinitariusok. A hadifogságból visszakerúltek többnyire nagyon keresett mesteremberek lettek az idegenben eltanúlt kézmívesség miatt. A nök haza vitték magukkal a keleti hímzésekben való jártasságot és talán ama hímzett ingek divatját is, melyeket különbözö vidékeken, fókép a Dnieszter, a Pruth partjain s egyebütt még ma is találni. Es nem egy keleti hímzésmintát, a mit templomokban és kolostorokban még ma is megcsodálunk, úgy lebet a rab- szolgaságban tanúltak el, és talán visszanyert szabadságukért hálaáldozatúl tettek az Ur oltárára. A mondottakból érthetó, miért mutatkoznak a galicziai háziiparban még ma is nyomai e részben keleti, részben nyugati hatásoknak. A hadjáratok alatt a külonféle eredetú néptôredékek az ország hegyes és erdôs vidékeire menekûltek, hogy ott keressenek oltalmat. A Bukovinától a magyar határ mentén majdnem egészen Sziléziáig elhúzódó egész hegy- vidéken ma is tobbféle eredetú népcsoportokat találunk. melyek viseletük, szokásaik és háziiparuk tekintetében a többi lakosságtól nagyon különböznek. így mindenekelótt a huculokat, kik a bukovinai határon fókép a kosówi kerületben laknak, továbbá a stryji, sanoki, stb. kerületek hegylakóit. Kedvezó helyi korúlmények között egyes vidékeken e háziipar idö- haladtával egy vagy más irányban jobban fejlódott, így lassanként egyes góczai keletkeztek egyik vagy másik ipar-ágnak, megtartva a népesség régi szokásait és hagyományait. Mostanában a galicziai földmivelök gazdasági helyzete némi változást szenvedctt. A paraszt birtokoknak napjainkban megengedett és sok helyütt gyakorlott eldarabolása folytán ma már vannak vidékek és helységek, a bol a nagyon elaprózott fóldek egy-egy család eltartására már nem elegcndôk, és így a szerint, a mint valamely család a háziipar egyik vagy másik ágában jártasabb, ennek vagy annak az ipari czikknek a készítése lett fó foglalkozása. G. 67