Page - 545 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

545 Sok dal tizenegy s meg több hangnyi terjedelmü es szeles menetü dallamäval tünik ki, mint pl. a következö : 1m m I ? /Ts I* jr p ? ^ N # Az üjabbkori nemzeti zene legjelesb müvelöje Szaidurow, kinek mun- kässäga a XVI. szäzad közepe täjära esik. Terjedelmes zeneelmeletet is irt, melynek kezirata a szentpeterväri könyvtärban van. Utödja e teren Mesenec Sandor (1663), kinek nagy munkäja szinten nem jelent meg nyomtatäsban, mert epen a hangjegyek vonalas iräsänak divatba jötte elött fejezte be müvet. Az elsö, a ki vonalakra kezdte irni a hangjegyeket Tarnopoli Tödor volt (1652). A XVIII. szäzad elejen Nemet- es Olaszorszägböl idegen zeneszek kerültek a ruten földre, a kik szämos nemzeti dalt a maguk modoräban föl- dolgozva adtak ki. A zongora-irodalom egyältalän igen gazdag ilyenfele ätdolgozäsokban, melyek azonban epen nem järültak a ruten nepzene mivol- tanak megertetesehez. Itt ugyanis a dallamok többnyire csak vältozatok alapteteleikent szerepelnek es teljesen a zongorän valö elöadas termeszetehez alkalmazväk. A ruten dalok legtöbb gyüjtemenyeben is hijät erezni valödi jellemük föltüntetesenek. Sokat csak ügy vaktäban szedtek össze es adtak ki. E szamtalan gyüjtemeny közül Bazanski Porphyr (szül. 1836-ban a galicziai Sniatyn mellett) ruten tudöse erdemli meg az elsö helyet. Bazanski Lembergben theologiät tanült es 1865-ben pappä szenteltek. Harmincz evnel többet forditott zenei tanülmänyokra es färadhatatlan buzgalommal gyüjtötte a ruten dalokat; sok zeneirodalmi dolgozatot is irt; legnevezetesebb munkäja azonban a ruten zene elmelete, fejtegetese es birälata. Munkäit lxiten nyelven irta, es igy azok csak szükebb körben ismeretesek. Fö erdeme, hogy igen diis tanulmänyi anyagot közöl es hogy teljesen megörzi a nepzene jellemet. A nemzeti hangszerek nagy szäma, melyek a nepnel es enekeseinel közkeletüek valänak, a zenei erzek rendkivüli fejlettsegere mutat. Az öt lyukü fuvola, a sopialka, rendes kiseröje volt a ruteneknel a täncznak. Swiril vagy surla volt a neve 5—1 2 ilyen fuvola egybekötött soränak. A duda ältalänos a Kärpätok videken es Pokutiäban. A fakeregböl vagy bädogböl keszült s neha egesz härom meternyi hosszü havasi kürt, a trembita, csakis a kis- oroszoknäl ismeretes ezen alakjäban. A huculoknäl mindenütt föltalälhatö. A ruteneknel az enek kiseretere is hasznäljäk. 5?/rw«nak hittak egy ma mär G. 69