Page - 589 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

a kraköi székescgyhâz kanonokjânak, neki kellett templomâban a svéd kirâlyt kalauzolnia, mely alkalommal az idegen uralkodöval folytatott beszélgetését e szôkkal fejezte be: „Fortuna variabilis, Deus immutabilis". Par hönappal utöbb meghalt. E hâborukkal és ezzel a kozâk lâzadâssal kezdôdik az orszâgnak sôtét, még pedig annal sôtétebb korszaka, mennél gyâszosabban segiti a killellenség nagyobb erejének sikereit magâban az âllamban az egyénnek a kôzérdek fôlé emelkedése. 1652-ben oszlatja föl elöször az orszâggyûlést annak egyetlen tagja a liberum veto jogâval. A svéd kirâly egészen ûgy viselkedik, mintha Lengyelorszâg uralkodöja volna ; a czâr hatalmâba keriti Lithvâniât ; a kozâk Chmielnicki pedig kiszakitja az orszâg testébôl a Dnieperen tuli Ukrainât, s azt elôbb a török, majd az orosz fönhatösäga alâ bocsâjtja. Lengyelorszâg veszte ezzel befejezettnek lâtszik. Ily kôrulmények közt a tudomânyos élet virâgzâsa nem is képzelhetô. A szâzad elsô felében kezdôdô lassû banyatlâsra most a teljes alkonyulâs következik. Es mégis, valamint a koztârsasâg valödi hôsies erôvel âllott ismét talpra, hogy ellenségeit, bâr sulyos sebek ârân, még egyszer diadalmasan visszaverje : épen ûgy az irodalomban is ugyanaz a lovagias és hazafias szellem lobban fol üjra s oly mûvek alkotâsâra ihleti a lelkeket, a melyek tiszteletet érdemelnek. Kochowski Vespasian a legbivebb és legnemesb képviselôje e kor irodalmânak. 1633-ban született és 1699-ben halt meg. Csak mint lyrikus ismeretes, de lyrâja nyomon követi korânak valamennyi nevezetes eseményét IV. Ukiszlö halâlâtôl egészen III. Jânos bécsi hadjâratâig. Ha itt-ott hödol is kora rosz izlésének, többnyire mégis komoly, férfias, sôt olykor magasztos lenduletû kifejezést sikerul adnia érzéseinek. Csodâlatos a zsoltârok rhythmu- sâban és nyelvével irott Psalmodid)a., melynek félig vilâgi, félig vallâsos és néhol mystikus szinezetu dalfûzére jöval késôbbi koltôk, egy Mickiewicz és Krasinski hangjân csendûl meg. Ez énekek legszebbjei a törökök Bées alatti vereségére vonatkoznak. Potocki Venczel 1622-ben született és Biecz kôrnyékén lévô luznai birtokân éldegélt, a hol 1696-ban halt meg. Alaposabb képzettség mellett kivâlô elbeszélô költö vâlhatott volna belôle. Wojna Chociviska (a chocimi hadjârat, 1620) czimû kôlteményébôl szinte kiérezni a puskaporszagot. Egyéb mûvei közul legérdekesebb Barclay oktatö regényének, az Argenisnek latin prözäböl lengyel versekbe valö âttétele, mely toldalékaiban az egykorû lengyel âllapotokra valö czélzâsokat tartalmaz.