Page - 605 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

nyújthatott c tekintetbcn kár¡>ótlást. Az egyetlen alkotás, niclyct az ország a XIX. század clején a tudomány és niúvelódés javára saját crejéból létcsítctt, az a nemzeti intézet, mclyct Ossolinski Józscf Miksa gróf alapított Ecmbcrgben. Egész nagy vagyonát ez alapítványra hagyta, mely egy rcndkivúl gazdag konyvtárból és egyéb gyújteményekból áll, és a tudományos, fókép a tórté- nclmi kutatásnak kitúnó szolgálatokat tett. Ezzel igen érdemes és tekintélyes munkásságú irodalmi korszak küszobére értünk. Igaz, hogy az irodalomnak gyakorlati, különösen katonai és köz- igazgatási ágai kerekednek felül. A niúvelódés azonban magas fokra cmel- kedik; és az irodalom, ha nem dicsekedhetik is elsórangú tehetségekkel, nemes és egészséges szellemú, erós érzésekben az elózó korszakét minden- esetre fclúlmúlja, mert mély és komoly hazafiasság hatja át alkotásait. Azonban nagyobb volt a becsúlete, mint a kedveltsége. Formái ósdiak és merevek, tartalma hideg és kevésbbé érdekkeltó. Idókózben azonban új nemzedék támadt, mely a franczia forradalom világrendító eseményeinek s Lengyelország fólosztásának és utolsó szabadságharczainak hatása alatt született és nevel- kedett. E hatások elseje azt a hitet élesztette fül a lelkekben, hogy a szabadság úgy az egyes embernek, mint a nemzeteknek velük született joga. A második pedig egy elszenvedctt iszonyú igazságtalanság tudatát és ennek nyomában mérhetetlen honfiúi fájdalmat keltett. Az ország folosztását követö elsó években ez érzések még nem öltöttek határozott alakot; azonban nem sokára meg- jelentek a határon Napoleon seregei, s ezzel foléledt az a remény, hogy a nagy igazságtalanság csak róvid ideig tartó, de korántsem állandó csapás. Mikor azonban Napoleon elbukott, a nagy hadjáratok véget értek és az európai béke foltételeit a bécsi kongresszus megállapította: akkor végre elérkezett az aránylag nyugalmasabb idökkel az a pillanat, melyben a nemzetet 1791 óta ért viharos események hatásáról elmélkedni és számot adni lehetett. Az elszen- vedett igazságtalanság és a hazafíúi fájdalom érzete most csak annál mélyebbre hatott a lelkekben, a hol csendesen érlelódvén, elóbb nem is sejtett eróre kapott s az elvesztett haza hó szerelmévé erösödött. A „tudományok barátjai"- nak csöndcs, józan kóltészete ez érzések kifejezésérc nem volt tóbbé elégségcs. Másfelól ugyanekkor egész Európában az összes irodalmak újjászületésé- nek dicsó korszaka virad fol. A mi Németországban már évek óta forrongott, Angliában pedig csak nem régibcn kelt szárnyra Byron kóltészetében, az végre Francziaországnak klasszikus hagyományokból élódó és Lcngyelországban eddig legjobban ismert irodalmát is meghóditotta. A mig a napoleoni liad-