Page - 617 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

még ezután is évekig egész lelkével csüngött a mester tanításán, s bar idóvel lelkesedése kissé alábbhagyott, tcljesen soha scm tudott hatása alól fölszabadülni. Mickiewicz tôbbé nem foglalkozott a kôltészettel. A lengyel irodalom virágkora azonban ó vele nem ért véget. Krasiñski Zsigmond, a ki 181 2-ben született Párisban, mint a lengyel hadsereg egy tábornokának a fia, fényes néven kivúl Lengyeloi-szágban ritka nagy vagyont örökölt ôseitôl. Már iskolásfiú korában elárúlta rendkivúli tehetségét, de ugyanily korán mutatkozott ép oly élénk, mint sôtét színezetú képzelme is. Krasiñski tábornokot ez idó tájt (1828 —1829) igazságtalanúl tartották az orosz kormány túlságosan buzgó hivének ; ezt a vélekedést a fiára is átvitték, a ki ekkor egyetemi hallgató volt, s kit e miatt diáktársai a tanteremben nyíltan sértegettek. Ez döntö hatású lett a kóltó egész életére. Szíve szerint osztozott tanúlótársai érzületében s épen nem tartott atyjával, a mi elég kemény próbára tette a tizenhét éves ifjút, de emberúl megállta a próbát. A nélkül, hogy azért az atyját megtagadta volna, megfogadta, hogy egész életét honának áldozza. Varsóban nem volt maradása, atyja tehát Genfbe küldte tanúlmányai folytatására. Itt érte <5t az 1830. évi folkelés hire. Az ifjú esdve kérte atyját, hogy engedje ót hazájába visszatérni s a szabadságharczosok sorába lépni, de atyja nem hajtott szavára. A fiú ezúttal is meghajolt az apai parancs elótt, bár a lelkét marczangoló fájdalom majdnem kétségbe ejtette. A hadjárat után Krasiñski tábornokkal azt az óhaj- tást (helyesebben parancsot) tudatták, hogy fiát Szent-Péterváron az udvarnál mutassa be s adja államszolgálatba. A fiatal ember gyenge egészségét a nagy lelki küzdelem és a zord éghajlat annyira megrendítette, hogy sulyos betegen feküdt egy ideig az orosz fóvárosban, a míg végre be nem látták, hogy ott nem maradhat; így útlevelet adtak neki, melylyel Olaszországba, költöi lelke lió vágyainak fôldjére mehetett. Ütközben, Bécsben írta meg sebtiben elsó nagy múvét, a Nieboska Komedya-t (Istentelen színjáték). E kóltemény tárgya a közeli vagy távolabbi jövöben kitörhetö társa- dalmi forradalom. Prózában van írva s a jelenetek csak vázlatszerúen alkotvák, de e rövid és szinte szakgatott tômôrség mellett a gondolatok oly éles és szabalos alakbati jelennek meg, a milyen csak nagy szellemektôl és valódi költöktöl eredhet. A mesteri mú még gyenge fordításokban is fölkeltette kiváló férfiak figyelmét és csodálatát. Lytton lord, India volt alkirálya és párisi angol nagykövet, Orval, the Fool 0/ Time czímen dolgozta át a „Nieboska Komedya-"t, de annak tárgya e látszólag világosabb és részletesebb elóadás- ban elmosódott és elsekélyesedett. G. 78