Page - 633 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

633 Horatius ödaiböl es közepkori valläsos, reszben mystikus költök himnusaiböl vett szemelvenyeket, valamint Michel Angelo szonettjeit. 1877 november 27-en halt meg Kraköban. Siemienskivel a barätsäg es hasonlö gondolkodas kapcsai füzik egybe a töle tehetsegere nezve nagyon különbözö Koimian Szaniszlöt (1811 —1885), a ki mint költö, forditö, mübiralö es hirlapirö (a katholikus-conservativ „Posener Revue" szerkesztöje) szerzett hirnevet. Eredeti költemenyei is szep tehetsegre vallanak; de meg nagyobb elismerest aratott Shakespearenek Paszkowski Jözseffel es Ulrich Leöval együtt keszitett forditasaval. Prdzaja ugyan nem vetekedhetik a Siemienskienek finomsagaval, de mely ertelmüseg es komolysäg tekinteteben kivalöbb annäl. Mint Euröpaszerte, tigy Lengyelorszagban is elöbb nem sejtett fontos- sagra emelkedik szäzadunk mäsodik feieben az idöszaki sajtö. 1 830 elött a folyoiratok politikai jellegeröl jöforman szö scm lehetett, kesöbb pedig a censura nem engedte öket a politikaba avatkozni. Az a hirlapirodalom pedig, a mely a francziaorszagi emigräcziö körebcn serdült föl, radikälis forradalmi nyelven beszelt, a mely hijaval volt az igazi politikai gondolatnak. A lengyel közönseg- nek nem volt meg a politikai nevelese, mely csak oly orszagokban lehetseges, a hol a sajtö es mindennemü elmeszülemeny szabad. A közönseg tehat e teren gyermckded täjekozatlansagban maradt. Ekkor viradt föl az 1848. ev, s megmutatta, a mit addig csak szükebb körben tudtak, hogy a forradalom az anarchiäval egyertelmü, nem pedig a szabadsäggal es igazsägossäggal. Neh;iny nagy politikai müveltsegü es tapasztaläsü ferfiij, köztük a mar emlitett Helcel Antal Zsigmond, Popiel Pal es Potocki Adam gröf arra a meggyözö- desre jutott, hogy a hatalmasan fölsarjadzö forradalmi eszmek eilen hirlappal is kellene küzdeni. 1848 öszen tehat megalapitäk a Czas-1, mely az orszäg politikai helyzetet többe nem erzelgösen vagy szönokilag, hanem politikailag kezdi felfogni es targyalni. A Czas valödi lelke Mann Möricz volt. 1814-bcn született s eleg szük körülmenyek közt nevelkedven, puszta veletlennek köszönhette, hogy tani'ilmänyait Genfben es Parisban egeszithette ki. Szellemes ifjü leven, eleg gyorsan täjekozödott a külföld, kivalt Franczia- orszäg irodalmi es politikai ällapotai felöl. E tanülö- es vändorevek kitünö iskolaül szolgaltak neki kesöbbi pälyafutäsahoz. Alapelveit teljesen megerleltek az 1848. ev esemenyei; politikai eleslätäsa es müveltsege pedig hivatott vezereve tettek öt egy katholikus-conservativ hirlapnak. Nem nagy irö, de G. 80