Page - 644 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

644 Cwikliñski Lajos, Morawski Kázmér, Kruczkiewicz B., Miodoiíski A., Sternbach L., Malinowski Lucián, Baudouin de Courtenay, Kalina, Mañkowski, Bystron tanárok és még többen. Morawski Kázmér tanár irodalom- és múveltség- torténclmi tanúlmányai már az irodalomtorténeti búvárlatok korébe nyúlnak át. Nidecki philologusról és Krzycki latin költöröl írt munkája, valamint Cwikliúskinek Janicki költöröl szóló dolgozata a XVI. század lengyel irodal- mának ismeretét becses adalékokkal gyarapitják. Lássuk az irodalomtorténet és az irodalmi birálat állását e korszakban. Siemienski Lucián még erejének legjavával dolgozott Odysseia-fordításán, mikor Mafecki Antal, akkoriban a lengyel irodalom tanára a lembergi egye- temen, Síowackiról írt két kötetes munkájával follépett. Ez életrajzi és kritikai mú értette meg legelöször a költö egyéniségét és alkotásait. Egyúttal mintáúl szolgált ifjabb eröknek az irodalomtorténeti monographia kellékei tekintetében. A nagy lelkesedéssel fogadott munkának csakugyan nagy része is volt az irodalmi birálat továbbfejlesztésében. Sajnos, hogy a szerzöt azóta cgyéb, nevezetesen nyelvészeti tanúlmányai, melyeket mint az Ossoliñski-féle intézet gondnokhelyettese folytat, ez irányról teljesen letérítették. Bármily sulyos veszteség volt is azonban az irodalomtôrténetre nézve az ö elpártolása, akadtak más jeles erök, a kik e tudományt nem engedték parlagon heverni. Igy egyebek közt Nchring tanár Boroszlóban, Chmielowski Péter Varsóban, Pilat Román Lembergben, Tretiak Jözsef, nem régóta a rutén irodalom tanára a kraköi egyetemen, Kallenbach Jözsef, a lengyel irodalom tanára a svájczi Freiburg egyetemén, Spasowicz Vladimir szent-pétervári ügy véd, a ki fó foglalkozása mellett elég idót tud szakítani irodalomtorténeti búvárlatai számára. A szilárd bibliographiai alapot pedig e tanúlmányokhoz Estreicher- Rozbierski Károlynak, a kraköi egyetem konyvtárnokának köszönhetni. A mondottakból kitetszik, hogy a legutóbbi harmincz esztendó irodal- mában a próza sokkal nagyobb helyet foglal el, mint a kôltészet. Századunk elsö feie oly gazdag volt nagy költökben, hogy ezek szinte teljesen kimerítették a szellemi munkásság ezen talaját. Verselök azért még mindig akadnak, kik olykor a formában jeleskednek, de maradandó névre alig számíthatnak. Az újabb költök sorában elsö helyen kétségtelenúl Asnyk Ádám áll (meghalt 1897 augusztus havában), a ki az euröpai romanticismus egyik legutolsó epigonja. Byron világfájdalma, Heine kételkedése és lengyel elód- jeinek hazafiúi érzése ö nála igen elökelö, múvészi hangon szölal meg. Fóleg kisebb dalai túnnek ki bájos kedvességükkel és hangúlatos, szép verselésükkel.