Page - 645 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

645 Asnyk mellett a legtehetsegesebbekül Konopnicka Maria es a legifjabbak közül Tetmajer Käzmer emlitendök. A lengyel regeny azonban e korban alig remelt fenyes megüjhodast mutat. Az e teren oly sokäig vezerkent haladö Kraszewszki elöregedtevel e müfaj hanyatlasnak latszott indülni. Ekkor azonban väratlantil elölepett Sienkiewicz Henrik, eleinte csak apröbb, sötet vilägnezetü elbeszeleseivel es ütirajzaival, a melyek ugyan költöi tehetsegre vallottak, de szerzöjiikben borongö lelkü, tülsägig izgatott idegzetü müveszi egyeniseget sejtettek. E kezdet utan azonban egyszerre csak megjelent Ogniern i tnieczem (Tüzzel- vassal) czimü regenye, niely Janos Kazmer koräban jätszik a kozak hadjaratok hat teren oly epikailag abräzolt hösökkel es jelenetekkel, hogy igazan csak a verses alak kellene hozza, hogy valödi hösköltemeny valjek beiöle. A münek öriasi volt a sikere; az ifjü szerzöt egyszerre mindenki nagy mesternek ismerte el. E regenynek Sienkiewicz ket masikban mintegy a folytatäsat irta meg. Ezek Potop (arviz) es J J 'olodyjoivski ür, melyek reszbon ugyanazon alakokat szere- peltetik, mint az elsö, s melyeket a legilletekesebb biralök (igy Klaczko Julian) is amazzal teljcsen egyerteküeknek vallanak. Kevessel ezutän Sienkiewicz csodalatos könnyüseggel ismet egeszen üj teren mutatta magät otthonosnak, midön a közönseget „ Dogma ntlkiilu czimü regenyevel lepte meg, melyben korunk szellemenek melyrc hatö lelektani elemzeset adja. Ennek akarat nelküli, elhetetlen es tülfinonn'ilt aesthetikai erzesü, erkölcsileg hitvany höset a nem reg befejezett Polaniecki csaldd-ban megint egeszen mäsfajta alakok kepsorozata követte, kiknek egeszseges, tettre kesz, jözan termeszete meröben ellentetes korunk divatos betegsegeivel. Quo vadis czimü, szinten csak nem regiben megjelent elbeszelese, mely Nero koraban jatszik, meg egyre növekedöben mutatja Sienkiewicznek erötöl duzzadö tehetseget. Ö utäna a jelenkori regenyirök között Orzeszko Eliz a legnevezetesebb. Sajätszeru jelenseg az iröi vilagban Dzieduszycki Albert gröf, kinek munkassaga es tudomanyszomja a legkülönfelebb tudomänyagakat keresi föl. Leforditja Sophoklest, „Külföldi Ievelei"-ben a jelen kor politikai, tärsadalmi es tudomanyos eletenek minden lehetö kerdesere kiterjeszkedik, s e mellett räer regenyt, elbeszelest es költemenyeket irni. Mindaz, a mit ir, nem közön- seges tehetsegre es hivatottsagra vall; de epen mivel tehetsege nagyon is sokoldalü, kisse szetszörödö a munkässäga. Eredeti tehetseg a Sambor melletti kalinöwi jöszägän elö Lisicki Henrik is. Izgekony lelkülete s csipös iräsmödja olykor elfogültnak tüntetik föl, de elmes-