Page - 652 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

652 Konstantin herczeg buzdítására irta Apokrisis czímú vitázó niúvét „feleletúl a bresti zsinatról szóló számos íratra." Az ó-hitú papság, hogy a jezsuitákkal sikeresebben harczolhasson, kény- telen volt nemcsak az egyházi szláv nyelvct, hanem a klasszikus nyelvcket is elsajátítani. Ez tette idószerúvé a rutén irodalom II. korszakának kezdetén a nyelvtan-írást. 1591-ben jelent meg Lembergben az 'AiítÁqónjq czímú görög és egyházi szláv nyelvtan, mely elsó sorban a lembergi stauropigiai intézet novendékeinek volt szánva; néhány évvel késóbb pedig (1596) L. Z. (Zizania Lörincz) egyházi szláv nyelvtana Wilnában. Lembergben és Galiczia más nagyobb városaiban már akkor is számos rutén iskola volt, melyeket nagyrészt a szerzetek állítottak. Ezek eredetileg emberbaráti czélúak voltak, utóbb azonban a kotelességéról megfeledkezett ó-hitú papság helyett ók ragadták magukhoz honfitársaik vallási és erkölcsi nevelésének vezetését. A nagy számú rutén szerzetek kozúl a lembergi Mária mennybemenetele templom mellett fonnállott szerzet lett elsóvé, melvról már IV. Kázmér lengyel királynak egy 1439. évi oklevele említést tesz. Ez a szerzet 1586 óta jutott nagyobb tekintélyre, mikor megújított szabályzatát Joachim antiochiai patriarcha megerósítette. Erre nyomban iskolát és kónyv- sajtót állított a nevezett lembergi egyház mellett s más hasonló társházakkal szövetkezett, hogy az egyházat együtt minden támadás eilen megoltalmazzák. Nem sokkal ezután (1593) kapta a rend Jeremiás konstantinápolyi patriarchától a „stauropigiai intézet" nevet, s egyúttal folszabadúlt a lembergi püspök és a kiewi metropolita joghatósága alól. Késóbb azonban a lembergi rutén hittudományi iskolának foléje kerekedett a kiewi, melyet 1632-ben Mohyla Péter kiewi érsek alapított, a ki a krakói akadémia mintájára szervezett fóiskolában az egész scholasticus tanrendszert latin nyelven adatta eló, hogy az orthodox egyház tanainak védelmére oly papokat neveljen, a kik a hit- vitákban akár a jezsuitákkal is mérkózhessenek. A nyugati szellemi áramlatok hatása különben a karáesonyi /s egyéb mysteriumokh&n is nyilvánúl. 1630-ban kerúlt ki sajtó alól Lembergben a XQIÓTÓS náó/cov czímú görög tragédiának egyházi szláv nyelvú kivonata. Azok a vallási drámák azonban, melyeket a kiewi collegium koltészettan-tanárai írtak, az innen jó távol esö Lembergben már nem igen tudtak meggyökeresedni. Annál népszerúbbek valának azonban itt a karáesonyi bábjátékok, melyek a komoly és a tréfás, a vallási és a világi elemnek eléggé tarka keverékei. Ezek mellett különben tcmplomi karáesonyi énekek és világi dalok is voltak.