Page - 698 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

698 E folyosók az értékes árúk biztos rakodó helyeiúl szolgáltak és a házak építése alkalmazkodott hozzájuk. Lembergben a késó renaissance idejéból való nehány épület tobbé- kevésbbé jó állapotban maradt fönn. Elsó sorban ilyenek a Ringen levó ama patriciusi házak, melyek a lembergi polgárság virágzásának korában épültek. Ezeken kivúl a város egyéb útczáiban majd díszesebb kapuk és ablakok, majd meg az udvarokban gyámkóvek vonják magukra figyelmünket. Valamennyi arról tanúskodik, hogy a XVI. század végén és a XVII. század elején a magán építkezés fölötte élénk volt. A Ringen levó házaknak kóból épúlt homlokzata az emlékszerúség iránt való érzékre valí; építészeti formáik hoi az olasz, hoi meg távolabbról a német renaissanceéihoz hasonlók ; a barokk ízlés hatása azonban még nem mutatkozik rajtuk. Ezek mind jellemzó képviselói a Lembergben kialakúlt vidéki renaissance múvészetnek. E homlokzatokon mindenekelótt szembetúnik a helyesen meg- választott párkányok hiánya, melyek az emeleteket építészetileg tagolnák. Az építész múvészi érzék nélkül, inkább kézmúves módjára járt el, az egységes hatást figyelmen kivúl hagyva, szertelenúl egymásra halmozta a részleteket. Egy, az Armenier-útczában levó és emeletén megrongálódott ház, mely a XVI. század második felében épúlt, múvészetileg a legszabatosabb és talán a legrégibb e fajta emlék. Kapuja és ablakai szép arányúak és symmttrikus elrendezésúek ; az ablakoknak groteszk díszú csinos kerete, kivált pedig a kapunak arabeszk díszú pillérei nemes egyszerúségük mellett is olasz mesterre vallanak. A Ringen levó házak közt legnagyobb az, mely egykor Korniakt Konstantin patricius tulajdona volt; most III. János király családjának neve után Sobieski-féle háznak neveztetik. Fó dísze a magas attika, melyet lapos hermák mezókre osztanak; a hermákon dór gerenda nyugszik, e fölött pedig aranyozott koszorúpárkányon kóból faragott lovag-alakok és folyondáros nôvények fejezik be az épúletet. A kapu XVII. századi olasz építész múve lehet, az attika azonban német eredetúnek látszik. Ennél érdekesebb Anczewski orvos háza (Ring 4. sz.). Noha emeleteinek magasságához képest arányai helytelennek, s emeletenkénti három-három ablakának, nemkülónben a földszinti nyílásoknak elrendezése szabálytalan, mindazáltal az ablakok, a párkányok, a sarokpillérek és a rustika alakításánál fogva múvészi becsú. A homlokzatot bábokkal, talapzatokkal és volutákkal díszített attika koszorúzza. Kapujának és földszinti ablakainak díszét sajátos