Page - 722 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

122 foltevés mellett látszik bizonyítani az, hogy Némctországban ncm találkozik olyan festménye, mely az említett évekból való volna, de még inkább az, hogy a két említett templomban levó képei Krakóban nem az egyedúliek, melyek az ó múvészetét diesérik. Potocki gróf gazdag képtárában van Kulmbachi Hans mestertól egy oltárszárny, melynek mind a két oldalát fest- mények díszítik. Ez az oltárszárny is a Mária templomból való s a templomban áldozatot bemutató Máriát és Szent Borbálát ábrázolja. Czartoryski herczeg múzeumában van egy kép, mely Mária halálát ábrázolja. Ez a Wawelen volt és lebontott Szent Mihály templomból származik és kétségtelenúl Kulmbachi Hans mester múhelyéból kerúlt ki. Azonkivúl Krakó egyik kolostorában örzött két más festmény is hasonló az elóbbiekhez és úgy látszik, egyazon helyról származnak. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a mester azon években Krakó- ban dolgozott és ott valóságos múhelyt tartott. A krakói czéhbeli mesterek múvei hosszú ideig megórzik kozépkori jellegüket; ellenben azon mesterek múvei, a kik ideiglenesen tartózkodtak Krakóban, renaissance jellegúek és elósegítik a renaissance festészet elveinek meghonosodását Krakóban. Igy a missionisták kolostorában az 1527, 1531 és 1542-böl való és krakói mesterek által készített síremlékek kivétel nélkül renaissance ízlésúek. Egyenes olasz hatás azohban nem mutatkozik rajtuk. A XVI. század elején számos olasz kófaragó és szobrász telepedett le Krakóban, s ugyanakkor olasz kereskedók és iparosok is jártak az országban és Bona Sforza királynénak, I. Zsigmond nejének pártfogása alatt az olaszok úgy az udvarnál, mint a városban és a vidéken nagy szerepet vittek. Mindazáltal a XVI. század elején nem találkozik itt egyetlen olasz festó sem; az olasz múvészet által a krakói mesterekre gyakorolt egyenes hatásnak még nyoma sem mutat- kozik, sót nines egyetlen adat sem, hogy Krakóban olasz festók dolgoztak volna. Csak a XVI. század második felével változik meg a helyzet. Ettól az idótól kezdve s a XVII. és XVIII. század folyamán telepedtek le Krakóban olasz festók és versenyzett az olasz festészet a németalfoldivel a helyi múvészet fölötti uralomért. Ez az idó a reformatio, a szellemi mozgalom korszaka, melyból igen kevés emlék maradt fonn. Zsigmond Agost udvarán tartózkodott egy ideig Giovanni de Monte festó, a ki késóbb I. Ferdinánd, II. Miksa és Rudolf császárok szolgálatába állott. A király palotájának termeit Olaszországban járt németalfoldi mesterek festményeivel diszítteté ; Mertens Jakab antwerpeni festó, a városi könyvek adatai szerint, a század vége felé érkezett Krakóba. Lemberg- nek elsó, kozépkori fénye a XV. század kozepétól kezdve Konstantinápolynak