Page - 732 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

ôntés a fejlettségnek és a virâgzâsnak oly fokât érte volna el. A kôzép-korban, mint éjszaki Németorszâg, Krakô is Flandriâbôl vâsârolta a bronz sirlapokat, melyek a templomokban helyeztettek el. A XV. szâzad végétôl kezdve Krakô legszebb bronz siremlékeit Nurnbergbôl hozattâk, névszerint Vischer Péter ôntô mûhelyébôl. Az e fajta leghiresebb siremlék a Kallimachusé, melyrôl mâr szôlottunk. Nem sokâra ezutân ugyanezen mûhelyben készûlt Jagello Frigyes bibornok, krakôi pûspôk pompas siremléke, mely 1510-ben fejeztetett be. Az elhunytnak komoly és méltôsâgos alakja épitészeti kerettel ellâtott fulkében ¿11 ; ugy az alak, mint a keret, még egészen csûcsives jellegû ; de a talapzatok és a két oldalt levô domboru mûvek a renaissance muvészetre vallanak. E domboru mûvek egyikén az elhunyt bibornok a Szentszûz elôtt térdel, a mâsikon Szent Szaniszlô, a templom védszentje, âbrâzoltatik. Meglehet, hogy e domboru muveket vagy ifjabb Vischer Péter, vagy annak testvére, Hermann, készitette, a kiknek mûveirôl egyébként keveset tudunk. Kmita Péternek, tovâbbâ a két Salamon krakôi patriciusnak székesegyhâzbeli siremlékei szintén Vischer Péter muhelyében készûlhettek. Az elôbbi 1505-bôl, a két utôbbi 1516-bôl valô. Mind a hârom a legszebb e fajta alkotdsok kôzé tartozik. A XVI. szâzad mâsodik tizedétôl kezdve Krakôban készultek a bronz sirlapok. E szâzad elsô felében nagy hirnévre tett szert a Krakôban letelepult Servacius bronzôntô-mester, a ki valôszinûleg Nurnbergbôl szârmazott és Vischer tanit- vânya volt. A szâzad mâsodik felében, Zsigmond Agost kirâly idejében pedig Baldner Oszvald volt hires bronzontô, a ki szintén Nurnbergbôl szârmazott, de Krakôban polgârjogot szerzett. Jôval késôbb Otten Mihâly rendkivul tehetséges bronzontô lépett a nyomaikba, a ki 1595-ben nyerte el a krakôi polgârjogot. Servacius mester 1528-ban Sebaldus nûrnbergi mester rajza szerint ôntôtte a Zsigmond kâpolna pompâs bronz rostélyât. Az ezen lâthatô diszitmények Vischer iskolâjânak a hatâsât âruljâk el és Frigyes bibornok siremlékével valô rokonsâgot mutatnak. Evekkel ezelôtt a berlini kiâllitâsok egyikén âltalânos figyelmet keltett a porosz kirâlyi fegyvertâr gyujteményében ôrzôtt bronz âgyu, a melyen Herkulesnek Antaeussal valô kûzdelme âbrâzoltatik s a kôvet- kezô fôlirâssal van ellâtva : „Oswaldus Baldnerus Cracoviae me fecit A° 1561." A Mâria templombeli fô oltâr pompâs korlâtjât, melyet Lengyelorszâg és Krakô vâros czimere diszit, Otten Mihâly ôntôtte. Vagy Servacius, vagy pedig Baldner mûhelyébôl valôk lehetnek még kôvetkezô szép ôntvények : a Mâria templom- ban levô Bonar Szevérés neje, Bethmann Zsôfia siremléke 1538-bôl, a székes- egyhâzban Roznowski kanonok siremléke 1540-bôl, meg Borek kanonok