Page - 756 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

756 târgyû képeket festett; mûveit élénk szinérzék jellemzi. A folsorolt mûvészek tanûlmànyaikat mindannyian a kraköi mûvészeti akadémiân végezték, mely Stattler utân Luszczkiewicz Ulâszlônak, a festészet érdemes tanârânak a veze- tése alatt âllott. Azutân tanûlmànyaikat Bécsben Raben, Münchenben Schwind vagy Seeberger mellett folytattâk ; egyik-mâsik megfordùlt Pârisban is, azon- ban Krakö eltôrûlhetetlen bélyeget nyomott mûveikre és mûvészetûk sokféle hatâs mellett is âllandôan megôrizte hazai jellemét. Erejüket hazai forràsbôl meritették; a haza és a nemzet sugaltâk mûvészetûket. E festôk âltalânos szinvonala folé emelkedik a fönt emlitett két mester, kiknek neve vilâg- szerte ismeretes. Grotger Arthür (született a kelet-galicziai Ottyniowicében 1837-ben, meghalt Amélie les Bainsben 1867-ben) taniilmânyait Lembergben Maszkowski vezetése alatt kezdette, majd egy ideig a kraköi iskolân tanült, utöbb Ruben és Schwind tanitvânya volt. Festett olajban arczképeket és genreképeket, külön- féle târgyû vizfestményeket ; de legkivâlôbbak krétâval rajzolt képsorozatai, mint: „Varsö", „Polonia", „Lituania", „Häborü", mely utöbbi Ü Felsége birtokäban van. E mûveket mély költöi érzés, nagy bâj, a motivumok föl- hasznâlâsâban és az elrendezésben gyakran lângeszû leleményesség jellemzi; a Chopin-féle zene hangûlatâval rokon mélabûs hatâsuk megkapö és szintc feledhetetlen. A „Lituania ôserdeiben szâgûldô halâl" czimû képe mértékcûl szolgâlhat ez érzelemnek és hazafiûi hangûlatnak. Matejko Jânos Kraköban 1838-ban született és ugyanitt hait mcg 1893-ban. Mondhatni, hogy az a vâros, a melyben az e szâzadbeli lcngyel tôrténetkutatâsnak alapjât megvetették, Krakö volt bölcsöje, életfogytiglani laköhelye és szokatlanûl termékeny munkâssâgânak a szinhelye. A nagy alakü festményeknek egész sora, mint „Rejtan a varsöi orszâggyûlésen", mely a csâszâri udvari mûzeumban ôriztetik, tovâbbâ: „Skarga atya III. Zsigmond udvarâban megjösolja a birodalom bomlâsât", „A Tannenberg melletti ütkö- zet", „Albrecht porosz herczeg hödolata", „A lublini unio", „Sobieski Jânos Bées kapui elôtt", „Kosciuszko Raclawice elôtt", végûl a Lengyelorszâg mûvelôdésének tôrténetét âbrâzolô hûsz geniâlis vâzlat és még szâmos kisebb- nagyobb kép és vâzlat Lengyelorszâg egész tôrténetét, annak szerenesés és szomorû eseményeit fôltârtâk a nemzet és az egész vilâg szcmei elôtt, s a tôrténeti személyek hatalmas jellemzése âltal maradandô typusokat tûntettek fol, melyeket majd a jôvendô nemzedékek is megértenek. Matejko élctének utolsô éveiben a kraköi Mâria templom belsejét diszité festményekkel és mond-