Page - 773 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

773 kéból állt és igen tanúlságosan tuntette föl a régi hagyományos hazai szónyeg- szôvést. Mind a kétféle szónyegen fölismerhetö a közös eredet; egyet tiz lengyel családi czimer diszitett, egybe pedig az 1698. évszám volt beszóve. Kétségtelen, hogy e szönyegek sem gyári múhelyból származnak. A galicziai szónyegek kivétel nélkül simán szövöttek (kilimki néven is neveztetnek) és tulajdonképen a háziipar kôrébe tartoznak; de újabb idóben a kezdetleges Szent Szaniszló fejét tartalmazó arany ereklyeszekrény a krakói székesegyházban ; lengyel munka 1504-bôl. készitési módnak javitása, a díszitménynek és a szineknek nemesítése által fokozták e háziiparnak múvészeti becsét és emelték kereskedelmi fontosságát. Ezt a föladatot vagyonos múkedvelók végezték, a kik nagyobb szôvômûhelyeket állitottak. A sok közül fölemlitjük a Fedorowicz László által Oknóban állitott kilimgyárat. E szónyegek ornamentikája nem mindig mondható eredetinek; ezeket is azok az elsilányodott keleti motivumok jellemzik, melyek a Balkán félszigetról, Magyarországból és Bukovinából származó szóvótt szónyegek