Page - 818 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

818 vonalat lehet tekinteni, a többi härom egtäj feie a hatär az orszäghatarral esik egybe. Ez a nagy täj termeszetesen ismet ket igen különbözö videkre oszlik: a kärpäti es a szarmata videkre, melyek közül az elöbbi hegysegeket es az elöhegyeket, a mäsodik a sik földet s reszben a dombos videket is foglalja magäban. E videkek es a pontusi täj hatärän egy ätmeneti öv vonül el, mely- ben az erdök jöreszt liszta es egymäs köze elegyedett lombfäkböl ällanak, melyek köze azonban többe-kevesbbe nagy szämban tülevelü fanemek is elegyednek. A Karpätok magasabb fekvesü erdösegeiben a lüczfenyii es a jegenyefenyü uralkodnak, melyekhez igen gyakran szegödik tärsül a bükk. Ezek a fanemek ritkän alkotnak elegyetlen csoportokat, többnyire egymässal különfele aräny- ban elegyedve tenyesznek; leggyakoribb a lücz es jegenye keveredese. A keleti Käq>ätok magaslatain föllep a havasi fenyü, de tiszta csoportot csak nagy ritkän alkot (ilyen van a jasieni es. k. uradalomban, közel 300 hektär), több- nyire esoportosan, vagy egyesevel elszörtan nö, s az erre feie mär csak bokorkent tengödö bükktöl es egertöl kiserve fölhatol egeszen a törpe fenyu videkebe. Az erdötenyeszet düs, a fatermes igen jö s kivält a magas fekvesü helyeken, hol a növekves lassübb, kitünö minösegu muipari es hangszernek valö fa terem. Jö magtennö evre nem kell sokat värni es a hol az erdei gyomok s fökent a mälnabokrok nincsenek tülsägosan elszaporodva, vagy hol a legeltetessel nem mennek tülsägba, ott a magvetes is igen sikeres, az i'ij nemzedek gyorsan fejlödik es egyenletesen nö. Rovartöl okozott kär ritkän fordiil elö, legaläbb ritkäbban, mint a többi közepeuröpai orszägokban. A majdnem kizärölag erdösegektöl boritott keleti Karpätok belsejeben (Lutlwiköwka, Mizuri, Worochta) meg mindig akadni valösägos öserdökre, melyeket megközelithetlensegük s különösen a szällitäs czeljaira alkalmas vizek- nek hiänya az emberek tämadäsätöl megövott s napjainkig epsegben tartott. A többe-kevesbbe miveles es hasznälat alä vett erdökön ät lassankent meg- ragadöan szep vadonba er az ember. A földre terulve, avagy häzmagassägnyira egymäs föle tornyosülva korhadö kidölt ven törzsek alatt a talajt vastag mohareteggel boritott mely s hel\ enkent csak feleben-harmadäban szetmällott korhadek, televeny födi, melyböl lepten-nyomon hatalmas sziklatömbök s kötuskök bukkannak elö; ezek alöl meg majd itt, majd ott egy-egy kristälyvizü forräs csörgedezik ki, hogy pär lepessel odebb megint eltünjek a kögörgeteg között es az äfonyäval s mäs gyim-gyommal benött läpos mocsaras zugokban s hogy valamivel tävolabb es aläbb a hegyoldalon annäl vigabb locsogässal