Page - 850 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Volume 19/2

850 egyszeru szivattyûkkal fölszinre a földböl szivàrgô kôolajat. A hatvanas és nyolczvanas évek közt bizony még igen nehéz és koczkâzatos vâllalat volt a kôolaj-àsâs, minthogy arânylag csak 100—200 méternyi csekély mélységbe tudtak lehatolni, s e mellett a munka a gyilkos szénhydrogén-gâzok miatt szûn- telen életveszélylyel jârt. Csupân a nyersolajnak akkori nagy âra (1877-ben példâûl métermâzsânként 9.93 forint) tette lehetôvé ez iparâg lassû, de biztos emelkedését, 11 gy, hogy 1877-ben egész Galicziâban mär 121.000 méter- mâzsânyi tetemes mennyiséget termeltek. Csak a fûrô eljârâs, még pedig a galicziai talaj sajâtsâgaival legjobban egyezô kanadai eljârâsnak Ejszak-Amerikâ- böl valö meghonositàsa tette lehetôvé, hogy mind nagyobb mélységbe sokkal gyorsabban és arânylag csekélyebb kôltséggel lehessen hatolni s egyszersmind a talajvizet is elzârni. Ma mâr az 500—600 méter mélységû, sôt ennél is mélyebbre fûrott aknâk a galicziai kôolaj-telepeken nem tartoznak a ritka- sâgok kôzé. A Kârpâtok egész kôzép- és keleti lânczolata mentén kôrulbelûl az Uj-Sandec melletti Klçczanytôl a bukovinai hatârig igen sok helyütt fakadozik a kârpâti homokkô rétegeibôl a fekete vagy zôldes-barna, ritkâbban sôtét vagy vilâgossârga kôolaj, leginkâbb az ûgy nevezett menilit-pala kôzelében, a mely kôzet fekete leveles szarukô és kôvûlt halak maradvânyait tartalmazô kâtrânyos mârga-pala keveréke. A régi harmadkori tenger halrajainak e fôloszlâsi termékét sôs vizek és kôolaj-gâzok hajtjâk fölszinre, a hovà ma mâr egyedûl fûrott aknâkon szâllitjâk, a minôt a legutöbb mult 25 év alatt több ezret âstak Galicziâban. A Kârpât-hegységnek legalâbb 400—500 helyén âllapitottâk meg eddig a kôolaj jelenlétét és kôrulbelûl 150 kôzség hatârâban volt vagy van még ma is petroleum-forrâs, melyek az 1884 mâjus 11-én kelt birodalmi tôrvény és az 1884 dcczember 17-ki orszâgos tôrvény ôta végérvényesen a földbirtok tartozékânak tekintetnek ugyan, de bânyâsz-rendôri szempontbôl a bânyahatôsâgok ûgykôrébe tartoznak és szâmos kitunôen iskolâzott és értelmes munkâst (1895-ben 4.323) foglalkoztatnak. E bânyàk kôzûl nem mindeniknek szerencsés a mûltja, vagy sokat igérô a jôvôje. Keleti- és Nyugati-Galicziâban csak egynémely vidék, mint pl. Sloboda Rungurska, Boryslaw, Siary, Kryg, Potok, Bôbrka, Wietrzno-Rôwne és legûjabb idôben a Boryslaw melletti Schodnica dicsekedhetik azzal, hogy igazân milliôkat aknâzott ki a fôld gyomrâbôl. Sok akna jobb mivelés mellett néhâny évnyi idô mûlva kimerûl, s vagy teljesen el kell hagyni, vagy ûjra âsni. Ez olajmezôk némelyikén, mint példâûl a sloboda-rungurskain, a wietrznôin és a schodnicain