Page - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

4 szürke színúek, s palából és mészból álló falaik 270 és 290 méternyi tenger- szín fölötti magasság közt váltakoznak. Ily szúntelenúl hullámzó magasságban kisérik a folyam mcntét a galicziai part emelkedései is, melyek közt csupa élvezet a hajókázás. Minthogy azonban a Dniesztercn vállalkozó tóke hiánya miatt a gózhajózás még talán csak a mcssze jovó álnia, ilyen kirándúlásra be kell érnünk azon tutajokkal, melyek a galicziai Kárpátok vidékéról úsznak lefelé, s nehány garasért, sót egy kis dohányért vagy egyéb csekélységért is kikötnek és szívesen fölvesznek bennünket. Gyönyörködve szemléljük a kies babini völgyet, mely dél felé tárúl szemeink elé s egy kis patak két partján emelkedik befelé haladtában, a hol a patak partjairól a falueska házikói integetnek felénk. Luka és Kostryziwka, valamint a velük szemközt álló Zaleszczyki, hajdani keriileti székhely, melyet a Dnieszter széles ívben kerúl meg, egészen lenn a folyó partján épúltek. E helyütt magas kóhíd vezet át a folyón, de csak a legutóbbi évek óta, mert azelótt nyáron dereglyével, télen pedig a folyó jegén lehetett rajta átkelni. Zaleszczykinél a Dnieszter nagyot kanyarodik, az elébe könyöklö dobrowlanyi dombok miatt. Ha ezek a galicziai magaslatok nem állnák útját a széles folyónak, akkor ez a várost csak éjszaki oldalán érintené, s egyúttal több négyszôgkilométernyi terúletet erdó- vagy mezógazdasági mívelés alá lehetne venni. A kirándúló azonban csak hálás e kis kerûlôért, mely mind- úntalan más-más képet tár elé, a mint a folyam nientén annak egészen a partjáig éró közepes meredekségú magaslatok itt-ott mcg-megszakadva, harántvolgyekbe nyitnak kilátást, majd pedig sík partokkal váltakoznak, mint példáúl Repuzynetz, Brodok, Mitkeu és Mossorówka táján. Ez utóbbinál és a szomszédos Samuszynnál ismétlódik a folyónak iménti ívszerú kanyarúlata. Ugyanitt több, kisebb-nagyobb szigetet is látunk, melyeket a tutajos már olyan jól ismer, hogy akár az éjjeli sôtétségben is ügyesen kikerúli óket. Onutnál, a hol a Dnieszter Bukovinától elbúcsúzik, mi is clhagyjuk kezdet- leges alkalmatosságunkat és partra szállunk. A számos szekérút és gyalogôsvény, mely Bukovina e részében a hely- ségeket összeköti, a kirándúlónak kônnyûvé teszi a Dnieszter és Pruth közötti vidékek bejárását. Itt, hol hajdan rengeteg erdók, mocsarak és morotvák voltak, manapság, az osztrák kormányzatnak mintegy 120 évi mûkôdése után, a leg- kiesebb tájak mosolygnak felénk. A hagyomány szerint az ósrengetcg itt oly súrú volt, hogy a tartomány elfoglalásakor a katonaság helyenként csak fejszével tudott benne magának útat vágni. Az erdó ma már jórészt ki van irtva és