Page - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

14 Czernowitzból az országút kórúlbelúl hat kilometer hosszaságban topolyfa-sorok kózótt fut délnek. Jóllehet nem valami nagy magasságban halad, róla mégis igen messzire éró szép kilátás nyílik a kétfelól húzódó dombsorokra, melyeken tengeri-, rozs- és burgonya-foldek táblái tarkállanak, tetejükón jx^dig Korowia, Czahor és Molodia hclységek házikói élénkítik a képet. Hogy valaha milyen ádáz küzdelmek folytak e terúleten, azt még ma is elárúlják az itteni számos sánczolatok gyepes, virágos hantjai. A Pruth és Szereth vízválasztójának keleti részén vagyunk, mely Mamornitzától és Lukawitzától délre egész a romániai határig húzódik. Czahor falunak magánosan álló kis temploma elótt elhaladva a Derelui patak volgyébe sietünk, a hol az országút a lemberg-czernowitzi vaspályát átszeli. Amaz, miután a romániai határ felé kózeledett, és Niewolnitza táján egy darabon sík fóldón haladt, Franzthalba ér, a hol kígyódzva megy fól a Riwna és La Balta egymás kózelébe éró hegyei kózti szakadékban. E regényes szépségú úton, a hol egy-cgy kis darab rét vagy mezó meg nem szakítja, mindenütt erdó és berek kiséri a vándort, hol jobbról, hol balról. A franzthali hágót elérve, az erdó hátrább vonúl s ismét nyílt síkság mosolyog felénk dús termésú szántófóldjeivel. Tereszeny, melynek neve e gyarmat tatár eredetére val!, majd Tcreblestie, e felében német lakosságú telep elótt elhaladva, Waszkoutzba, egy XV. századi credetú hely- ségbe érilnk, melyhez egy orosz fejcdelemnó emléke fúzódik. Innen a Szereth vólgyébe jutunk, a hová a Pruth vólgyéból nemesak az imént leírt országút, hanem Kuczurmarétól Hlibokáig vaspályán és a Kotzmantól Draczynetzen át Storozynetzbe vivó hajdani katonai úton is elmehetünk. A Szereth vólgye. — A Szereth forrásai az ország harmadik nagyobb felfóldjétól délnyugatra fakadnak, a mely másodrendú vízválasztó a Szereth és a Suczawa kózótt, és szoros kapcsolatban áll a galicziai Kárpátokkal. Addig, a míg patakból folyóvá nem gyarapodik, egy keskeny vólgyben halad, alig engedve helyet a mellette kanyargó szekérútnak. S e mellé még egy vas- pályát is építettek, a mely Berhometet (a Wassilko báró család majorátusát) Mezybrodyval egybekótve oly szorosan simúl a szekérúthoz, hogy helyenként alig tud kitérni egyik a másiknak. A kis folyócskának mind a két partján jókora hegyek állnak, melyeknek erdósége egyre nóvekvó magasságuk és terjedelmilk arányában súrúsodik, a mint az ember a folyónak és mellék- vizeinek forrásvidéke felé kózeledik. Itt emelkednek a Lopuszna és a Trawien (1.225 méter), a Strimka (1.356 méter), a Fruntia (1.073 méter), a Wanczyn (1.367 méter), a Plesza (1.329 méter), a Szurdyn (1.307 méter), a Moczarka