Page - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

16 a városi lakóktól elég súrún látogatott ¿opuszna savó-gyógyhely; végúl egy harmadikban Mezybrody, melyek azonban csupán néhány parasztházból és egy-két nyárilakból álló telepek. Mezybrodyban csúsztatják le a szúk vólgybe a hegyekben vágott fát, melyet odalenn apróznak fol és készítenek ki szállításra. BerhometnQ a folyó eddigi éjszaki irányától eltérve, ívalakú kanyarúlattal éjszakkeletnek fordúl, a hol terjedelmes mocsárvidékbe megy át. A fúzes berkeket, nádasokat és morotvákat gyakran szántófóldek, rétek és íratos legelók váltják fol, melyeken pásztorfiúk terelgetik kis marha-esordáikat. A hegyek, melyek a Szereth felsó vólgyében csak az imént még úgy gyónyórkódtettek bennünket, lassanként alacsonyodnak s utóbb éles kórvonalú hasadékokkal barázdált dombsorokká tórpúlnek, melyeket a hegyi patakok rágtak így keresztúl-kasúl; avagy kisebb terjedelmú meredek lejtóket tárnak elénk, melyek fóldcsuszamlások folytán támadtak. Szerkezetüket tekintve ezek is harmadkori meszes agyag, homok és homokkó, diluvialis kavics és lósz rétegeiból állanak; fólszínük pedig részint kopár, részint gyér erdóvel benótt. Ebben a lombos fák az uralkodók, nevezetesen a Bukovina mélyebb vidékein annyira jellemzó bükk, a melytól a tartomány nevét is kapta. Suczaweny falunál a folyó kisebb druszájával, a Kis-Szerethtel gyarapodik, mely jobb felól szakad belé, miután jó darabon egy alaesony hegyhát választotta el tóle. A lakásra igen alkalmas terület folytán a vólgy mindkét oldalán számos virágzó helység keletkezett, melyek virúló rétek és szántófóldek kozott állnak; ilyenek Sfobodzia, Sadowa, Komarestie, Panka, Storozynetz, stb. Szép és érdekes kirándúlás esik a Kis- Szereth vólgyében. Itt van Banilla, honnan az erdós hcgyekre szép kilátás nyílik. A Munczel kózelében lévó Davideny kórnyékét a jasinoutzi szép nagy tavon kivúl a hegynek éjszak-nyugati oldalán lévó mocsarak is jellemzik. A Kis-Szerethbe szakadó Seretczel hegyi-patak vólgyében van Czudyn, mely üveghutájáról nevezetes. Másfél órai úttal Krasna-Putnán át a Lunca Frumoassa gyónyórú hegyvidékére jutunk, a hol a Soldán- és Petruszka-erdó sótétlik. Ha tovább megyünk fólfelé a szúk vólgyben, elérjük a Petruszka tetejét, a Kis-Szereth és a Suczawa vízválasztójának e legmagasabb pontját (l. 145 méter), a melyról azonban a kózelében álló, majdnem hasonló nagyságú sok más hegy miatt nem valami tágas kilátás nyílik. Czerepkoutznál a Szerethen átkel a lemberg-czernowitz-jassyi vaspálya, melynek hídja alatt a folyó mocsarak, morotvák és fúzesek kózt halad tovább délkeletnek. Waszkoutz falún tul érjük a vólgy legnagyobb kózségét, Bukovina legrégibb városát, melynek Szereth nevét némelyek a hunok, mások a kis-