Page - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

24 hegy déli lábáig, majd a Haczungo hegy vállán a Veczeo patak vólgyébe, a mely a kopár homokkó-szikla és Dániel remete hajléka kozelében szakad a Putnába. A hasonnevú faluban sok állaridóan letelepedett czigány lakik s egy nagy gózfúrész van, a melybe egy kis ipar-vasúton górdítik a fát. Strazától kezdve a Suczawa vólgye annyira megszúkúl, hogy a szélein álló hegyek már alig vannak egy kilométernyire egymástól. Utóbb azonban még ez a távolság is csókken, és Sadeu, Sipitul, meg Ulma kózségek már a szelíd lejtójú hegyoldalakon állanak. Csak Seletinnél és Szipot-kameralénál tágúl ki ismét kissé a volgy, a helységek házai és kertjei azonban ott is a lankás lejtókre kúsznak fol, hogy biztonságban legyenek az alant hómpólygó folyó fenyegetésétól. Seletin fólott hatalmas zsilip van, a melynek egykor az volt a rendeltetése, hogy az itt még kis Suczawa vizét tutajozás czéljára fólfogja. Szipot faluban e folyócska kis vízesést alkot, melynek habjai fekete, szakgatott pala-sziklák kózt csórtetnek le a gózolgó mélységbe, hogy a sótét fenyvesek és tetemes magaslatok árnyékában megvonúlt vólgynek annál vadregényesebb legyen a képe. Itt a tápláló kukoricza vidéke megszúnik és sokkal mostohább tájak kóvetkeznek, melyeken jóval keményebb munkával kell az embernek megélhetéseért küzdenie. Erdó erdó után s hegy hegy mógótt sorakozik. Csak itt-ott látni néhány szétszórt tanyát és szegényes pásztor- kunyhót. A hegyek alakja belsó szerkezetükre valí, mely a menelit-pala széles ereitól átjárt kárpáti homokkóból áll. Dél felé, a hol ez megszúnik, a fekete homokos és palás kovaszikla és a fekete kátrányos mészkó kezdódik. A lombos erdó mind szúkebb térre szorúl az itt uralkodó jegenye-fenyú elótt. A sudar fák alatt mogyoró-bokrok sárgásfehér barkái, lenn pedig a havasi rétek iratos filvéból az ószi-kikerics ibolyaszínú virágocskái kandikálnak eló. Az Izwornál, mely a Suczawa egyik forráspatakja, és a Wisznitzki-erdó éjszaki oldalán fakad, egy fóldrajzi tekintetben nevezetes hegycsomóhoz érünk. Itt ugyanis a bukovinai Kárpátok tóbb nyúlványának csomópontjához, azon vízválasztó hegyekhez érünk, melyekból az Arany-Bistritza, a Suczawa és a Moldava mellékvizeinek forrásai erednek. E hegyek a kisebb-nagyobb csúcsok kusza tomkelegét alkotják és 1450 —1560 méternyi tengerszín folótti magasság határai kozt váltakoznak. Nevezetesebbek nyugaton a Stara Wibczina, ettól délkeletre a Bobeika, a Wisznicki-erdótól keletre a Hroby, továbbá a Kamienka és a Stirbul. A Moldava vólgye. — Moldava falutól kissé éjszakra ered a hasonnevú folyó. A kezdetben keskeny ér, melynek parti fúzei és kákája kózótt órómest