Page - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

38 ömlik belé, a melyekböl régebben czigányok mosták ki a nemes érczet. Ettól kapta a folyó még ma is éló melléknevét. A nyájas Kirlibaba falucska, Bukovina hajdani ezüst- és ólombányája, szúk völgykatlanböl köszönt bennünket, a melyet a Dadul (1.527 métcr) és a Flutorika (1.347 méter) lejtói zárnak be s mely éjszaknak a Flutorika patak mentén húzódik tovább. A bányahelységgel szemben, az erdós Staniszora lábánál van Lajosfalva, de már az erdélyi részen. Csak néhány kilométerrel Kirlibabától nyugatra szakad a Cibo patak bal felól az Aranyos-Bistritzába. Forrása tájékától egész idáig a határt jelzi e patak Magyarország és Bukovina között. Az a pont, a hol egy körülbelül tizenkét méter magas oszlop jelzi a Máramaros, Erdély és Bukovina közötti hármas határ ósszeszógellését, nemcsak mint „triplex confinium", hanem tájképi tekin- tetben is nevezetes, mert részint erdös hegyoldalak, részint meredek kopár sziklák regényes kornyezetében fekszik. A Cibo patak mentén a Luczyna hegyláncz magas vidékeire jutunk. Bármerre essék is tekintetünk, mindenütt fehérló, szakadozott kvarcz-sziklákat látunk, melyek többnyire kövi moszattal lepvék. A Tatarka (1.552 méter) nyugati lábánál egy zsilip gyújti meg a Kirlibaba patak vizét, hogy rajta könnyebben lehessen a magasabb részeken vágott fát az Aranyos-Bistritzáig leúsztatni, mint a hogy a patakocska rendes vízállása mellett lehetne. Nevezetes a Kirlibabának Tatarka nevú három mellékcsermelye, melyek balról ömlenek belé s két, szintén Tatarka nevú hegyet folynak körul. E nevek még amaz idök emlékei, a mikor a tatár hordák Bukovinán keresztúl mindúntalan véres berohanásokat intéztek Magyarország felé. A déli Tatarka hegye a zömökebb és magasabb. A zsiliptól nyugatra emelkedik a Jedul (1.519 métcr) hegyháta és esúesa, melynek kozelében több nummulit-mész kúp magaslik föl a Tzapul hegyból. A fó esúes a többi között majdnem kozépütt emelkedik 1.663 méternyire a tenger színe folé. Zordon, szakadozott szikla- és szirttömeg ez, a melynek különösen az éjszaki lánczolata igen vadregényes. Itt ismétlódik a Kárpátok minden irányában messzire nyíló szép kilátás, mely fókép az Ünókó (Ineu), Erdély ez éjszaki határhegysége felé vonzó. A 2.280 méternyi Tehénszarv koré tömörult zömök hegytömeg óriási nyúlványai nemcsak Máramarosmegye felé terjeszkednek, hanem közulök kettö Bukovinába is elágazik. Helyenként festói szépségben csillan eló az Aranyos- Bistritza kéken kígyódzó vonala, melyet számtalan kanyarúlattal kisér a