Page - 69 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

69 Krakói András szerethi püspokké szenteltetett s elfoglalta püspöki székét, minthogy Laczkó népe egy részével ünnepélyesen a római egyházba tért át. Ugyancz évben XI. Gergely cgy milkói püspököt is nevezett ki, Budai Miklóst, szülóttét a püspókségnek, mely kevéssel 1347 után megszüntette volt múkó- dését. Igy Laczkó alatt a katholikus térítés dóntó sikert aratott Moldvában. Az ok, mely Laczkót vallásváltoztatásra indította, fóként politikai lehetett. Róma védelme alatt remélhette, hogy magyar és lengyel részról rosz szcmmel nézett fiatal fejedelemsége megszilárdúl s viszonya a hatalmas szomszéd birodalmakhoz javúlni fog. Másrészt a halicsi püspókségtól való hierarchiai függetlcnítés dóntó lépés volt a fejedelemség egyházi és politikai ónállósitása terén. Jellemzó, hogy a pápa utasítása a szerethi püspókség alapítása ügyében a prágai érsekhez s a lengyel püspökhöz, nem pedig valamelyik magyarországi érsekhez van intézve, mint az elóbbi szokáshoz s a magyar koronának Moldvára vonatkozó kóveteléseihez képest várni lehetett volna ; nem kevésbbé jellemzó továbbá, hogy maga Laczkó egy krakói papot szemelt ki püspokké. De az áttérésében Laczkót személyes érdek is vezette. A vallás- változtatással ki akarta cszkózólni a nejétól való elválást, mire az ósztónózhette, hogy házassága magtalan maradt. De ebbeli óhajtását a római egyház ép oly kevéssé teljesíté, mint a góróg. XI. Gergely pápa 1372 január 25-ki levelében ellenkezóleg arra inti, tartsa meg szentúl a házassági kótést s igyekezzék nejét is a római egyházba téríteni. Ez az utolsó hír, mely Laczkóról eddig ismeretes. 1374 júliusában már más fejedelme van Moldvának. Laczkó, ki a moldvai krónikák szerint nyolcz évig uralkodott, fiutód nélkül halt meg s a radautzi góróg klastrom-templomban, atyja, Bogdán, mellé temettetett el, hol sírirata a halálozás éve nélkül most is megvan. Vele kihalt a máramarosi nemzetség, mely Moldvának elsó fejedelmeit adta. Laczkót a beszterczei zárda fejedelem-diptychonja szerint a krónikákban nem említett Kosztea vajda, a Muszat uralkodó család megalapítója kóvette, mely 1527-ig (házasságon kivúli utódaival 1595-ig) ült a trónon s legjclesebb fejedelmeit adta az országnak. A diptychonban, mely istentiszteletnél és halotti miséknél az elhúnyt fejedelmek emlegetésére szolgált, ez van írva: „Emlé- kezzél, urunk, ez ország igazhitú uralkodóiról, Bogdán vajdáról, Laczkó vajdáról, Kosztea vajdáról", stb. E forrás régisége és rendeltetése nem enged kétséget hitelessége iránt. Kosztea fiának, Románnak, Laczkó leányával, Anasztáziával kótótt házassága rokoni kapcsot létesített a régi és az új fejedelmi család kózt. A Muszat nemzetség, mint Koszteát és fiait nevezik, nem