Page - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

76 a halál évének említése nélkül készúlt fölirattal a radautzi püspöki templomban vannak. István sirfölirata azt mondja, hogy Hirlâuban (Moldvában) meg- gyilkolták. I. Sándor (1400 —1432), a Jó melléknevú, Muszat Románnak és Anasztáziának, Laczkó leányának legidósebb fia volt, kinek trónutódlási jogát senki sem vonta kétségbe. Hosszú uralkodása idején teljes gondoskodását országa belsó szervezésére szentelte, melyet a legutóbbi egyházi és politikai viszályok fólóttébb alásülyesztettek. Sándor elsó uralkodói cselckedetei az egyházi intézményeket illették. Nyomban trónra lépte után kóvetet küldótt a konstantinápolyi patriarkához, hogy véget vessen az egyházi viszálynak. A patriarka 1401 július 26-án „egész Moldovlachia nagyvajdá"-jához czímzett levelében elismerte a viszály alatt kiátkozott Józsefet Moldva metropolitájának ; a másik kiátkozott püspók ekkor már nem élhetett. József, elóbb akkermani püspók, mint metropolita Suczawában székelt. Osztonzésére Sándor 1402-ben oda vitette Novi Szent János, — most Bukovina védszentje — testét Akkermanból (hol János trapezunti kereskedó a legenda szerint 1330 kórúl vértanúságot szenvedett). A régi érseki templom, mely a fcjedelmek koronázó temploma is volt, mint építmény még megvan s mirautzi templom (biserica Mireutilor) néven ismeretes. Még 1400 elótt épült a kózeli fejedelmi kastélylyal együtt, melynek épító anyaga romjaiban ugyäliolyan, mint a templomé. E templomban órizték Novi Szent János ereklyéit, míg azok 1522-ben az újonnan épúlt Szent Gyórgy érseki templomba át nem szállíttattak, hol ma is vannak. A monda szerint a szent maga választotta ez új pihenô helyet, mert a régi érseki templomból eltávozott s a koporsóval együtt egy fatemplomba ment, melynek helyén azután az új érseki templom épúlt. A suczawai érsekség mellett Sándor iskolát is alapított a fejedelem és a bojárok fiai, valamint kispapok számára s vezetését egy Konstantinápolyból meghívott tudós szerzetesre és egyházi íróra, Tzamblak Gergelyre bízta. Tzamblak (Samvlaknak is nevezik) Timovában, Bulgáriában született és Konstantinápolyban tanúlt. Elószór 1401-ben az egyházi viszály kiegyenlítése után a patriarka kóveteúl ment Sándor udvarába, ki erre állandóan az országba hivta. Mint hitszónok és tanító múkódótt az érsekségnél s megírta Novi Szent János életrajzát, kinek átszállításakor 1402-ben már Suczawában lakott s dicsóító beszédet tartott. A metropolia visszaállításával Sándor két püspókséget is alapított, melye- ket a suczawai érsekség alá rendelt. E püspókségek Szent János testének