Page - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

93 a vajdát, s Moldva valósággal fejedelemség-bérlóknek esett martalékúl. Szen- vedéseinek tôrténete már az elsó választott vajda idején kezdódik s delelójét a l io esztendei (1711 —1821) fanariota-uralom alatt érte el, ugyanazon idóben, midón Bukovina Ausztriába kebeleztetett. Raresz III. Péter (1527—1538; 1541 —1546) Nagy István tôrvény- telen fia volt, kitól nem egy jó tulajdonságot ôrôkôlt. A volt fejedelmek vagy fejedelemfiak tôbbi fattyú gyermekeivel szemben általánosan elismerték a kihalt tórvényes uralkodó család ôrôkôsének s IV. István halálával trónra is jutott. De a portától az melyben a két fél kôlcsô- IV. István moldvai fejedelem pecsétje. nós segítségrc kótelezi magát tôrôkkel, tatárral s más ellenséggel szemben. Az esetre, ha a magyar és a lengyel királyok háborút indítanak a szultán ellen, Péter kôtelezte magát, hogy egész hadseregével részt vesz benne; ellenben a két király is kôteles volt ót és országát a tôrôk ellen védeni és segélyt nyújtani. Az esetre is érvényben maradt a szerzôdés, ha Péter kénytelen lenne hadait a szultán táborába küldeni. I. Ferdinánd és János királyok, kik Magyarországban a koronáért küz- dôttek, Péter vajdát is meg akarták nyerni maguknak. János király neki adományozta Csicsó és Kükülló várait, melyeket a moldvai fejedelmek Mátyás