Page - 95 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

95 Péter még mielôtt az egyességet Ferdinânddal megkötötte, ellenségesen viselte magât a török irânt. A török szolgälatban âllô Gritti Lajosnak, a szultân meghatalmazottjânak azon kivânsâgâra, hogy Erdélybe hadat küldjön, beküldte ugyan csapatait, de azok a törökök ellenségéhez, Mailâth Istvânhoz csatlakoztak Gritti eilen. Gritti kivégeztetett (1534 szeptemberben), fiai Moldvâba vitettek, hol Péter megölette ôket. A szultân haragjât még inkâbb fokozta az, hogy Péter 1535 nyarân ismét megtâmadta Lengyelorszâgot, betôrvén Pokucziâba. Lengyelorszâg megüjitotta panaszât a portân s hâborura készûlt. Az volt a szândéka, hogy egyszerre lengyel és török had tâmadja meg Pétert. Hasztalan lépett közbe Ferdinând, hogy a keresztény felek közt béke, vagy legalâbb néhâny évi fegyverszilnet létesuljôn. Péter nem akart Pokucziârôl lemondani, Lengyelorszâg meg vonakodott azt âtengedni. Péter elvakultsâga a fenyegetô török veszély daczâra odâig ment, hogy azt hirdette, hogy ha 1.00.000 fônyi hada (15.000 kirâlyi, 20.000 erdélyi, 25.000 olâh és 40.000 moldvai) lesz, gyözedelmesen Konstantinâpolyba fog nyomulni. Kortârsai azonban mâsként vélekedtek, miöta Szulejmân hadait Bées falai elôtt lâttâk. A lengyelekkel valö viszâly addig hüzödott, mig a portân emelt panaszaik fol nem idézték a zivatart. 1538 jûliusban maga Szulejmân szultân vonult 120.000 fönyi sereggel Moldva eilen, mig a lengyelek Chotin hatârvârat vették ostrom alâ. A krimi tatârok s a havasalföldi segélyhadak is a szultân tâborâba rendeltettek. Az egykoruak 200.OOO fônél többre teszik a Péter eilen rendelt csapatok szâmât. Magyarorszâg, mely a nagyvâradi békével (1538 februâr 24) kezdte visszanyerni belsô nyugalmât, szintén fenyegetettnek érezte magât. Ezért a sajât védelmére készûlôdôtt s igy az erôsen szorongatott Pétert idejében nem segithette. A végveszélyben még megfélemlitett bojârjai is elhagytâk, s Péternek a futâs vagy a halâl közt kellett vâlasztania. Mielôtt a Ferdinând meghatalmazottja âltal Lengyelorszâggal kieszközölt békét meg- köthette volna, szeptemberben, mikor a török mâr Suczawa alatt âllt, Erdélybe futott vissza ; az üldözö ellenség elôl csak nagy nehezen tudott a hatârra, onnan meg Csicsö vârâba eljutni, hol csalâdjât és kineseit biztonsâgba helyezte. Suczawa s a bojârok kegyelemre megadtâk magukat, s a fôvâros, valamint a tartomâny irgalmatlanul kifosztatott. Attöl féltek, hogy az orszâg egyszeruen török pasalikkâ tétetik. De a szultân föntartotta az addigi hûbérszerzôdést. Csak a szerzôdésben biztositott vâlasztôi joggal nem törödött, hanem maga nevezte ki az ûj vajdât. Ez Istvân volt. Péter féltestvérének, Sândornak (az atyja elôtt elhünyt III. Istvân fiânak) természetes fia, ki a szultân udvarâban