Page - 133 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

133 elórelátásból maradjon fónn Galicziával annyi kapcsolat, a mennyi Bukoviná- nak biztonságot és hasznot igér". Ekképcn a császári pátens szcrint 1790 november l-étól kezdve Bukovinának ismét külón álló tartoniánynyá kellett volna lennie, mely csak a kózós kózigazgatás tekintetében függ óssze Galicziával. A tórvény szava szerint tchát a tartomány látszólag ónkormányzatú állást nyert. Ez azonban keserú csalódás volt, s azok a hazafiak, kik a két tartomány egyesítését meg akarták szúntetni, csakhamar azt a fájdalmas tapasztalást tették, hogy az események erósebbek, mint minden emberi elórelátás. E csalódásra való tekintettel a tartományi küldóttség méltán mondhatta késóbb, 1848-ban kér- vénye okadatolásában a császárnak : „Ama, legfelsóbb helyról kimondott tapasztalás és elismert jó akarat daczára Bukovina, fóleg kózigazgatási tekintetben, Galiczia kerúlete maradt s kivéve az adókivetést, Ónállóságát alig lehetett valamiben észrevenni". II. Lipótnak 1790 szeptember 29-ki pátense, úgy látszik, egészen feledésbe ment, midón az 1817 ápril 13-ki császári tórvény Galiczia királyság számára új rendí alkotmányt léptetett életbe s ugyane tórvény 3. §-a a bukovinai rendeket a galicziaiakkal egyesítetteknek tekintette. Igy semmisúltek meg a hazañas párt azon reményei, hogy Bukovina külón tartománygyújést kap. A lembcrgi egyesúlt tartománygyúlés iránti ellcnzés olyan erós volt, hogy az említett felségfolyamodvány joggal panaszol- hatta, miszerint a két tartomány ósszes állapotai kózótti külónbség volt fó oka annak, hogy Bukovina az addigi galicziai tartománygyúlésekben soha részt nem vett. Csak az igazságügyi kormányzat terén vették számba az elkülónitésre irányúló tórekvéseket annyiban, hogy 1804 február 23-án Bukovina számára külón tartományi jogot alkottak, Czernowitzban fenyitó tórvényszéket állí- tottak, a kincstári jogügyek intézésére kincstári segédet rendeltek Czernowitzba s a bukovinai nemesi javak telekkónyvét is külón vezették. Epen nem lehet kétségbe vonni, hogy az irányadó társadalmi kórók nehéz szivvel viselték azt a kózigazgatási és gazdasági függést, melybe szúkebb hazájok Galiczia irányában jutott. Mindazáltal ónállósági tórekvéseik nyilvá- nosan nem mutatkoztak, mert ezt az 1848 elótti ónkénykedó kormányrend- szer meg nem túrte. Bukovina politikai élete 1817-tól 1848-ig általában lomha, csóndes volt, ámbar a múvelódési és anyagi életben néhány figyelemre méltó halado lépés tórtént.