Page - 135 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

135 lételérôl van szö, hanem arröl is, fönmaradjon vagy fôloszoljék-e az egész politikai rendszer". Habâr e tülzott nyilatkozat a tényekben nem nyer is igazolâst, mindenesetre jogosült az, a mit napjaink egyik tôrténetirôja mond, hogy „Czernowitzban egyengették annak az ûtjât, hogy a hatalmak beavat- kozhassanak a görög kérdésbe". Hét napot töltött és tanäcskozott a két csâszâr Czernowitzban és csak oktöber 13-ân ütazott el onnan. Habär ez idöszakban Bukovina lakossâga a politika iranti érdeklôdésé- nek alig adta jelét, mert az âllami gyâmkodâs rendszere elfojtotta: a mozdü- latlansägnak ebbe a korâba esik a magasabb mûvelôdés kezdete s nem egy fôljegyzésre érdemes alkotàs létesulése. Ellenben a népoktatâs terén a Galicziàval valö egyesités elsô éveiben sajnos visszaesés mutatkozik. 1820-ban Bukovinâban csak 20 népiskola volt, mig 1787-ben harminczra ment az iskolâk szâma. A következö években e szomoru âllapot javülni kezdett. 1830-ban mar 42 nép- és 23 ismétlôiskola volt s e szâm 1840-ben 46-ra, az ismétlô iskolâké 40-re szaporodott. Ezt a két fajta iskolât 1830-ban 4.114, 1840-ben mâr 6.833 nôvendék lâtogatta. Ez még mindig nem âllt arânyban az 1840-ben 334.080 lélekre fölszaporodott lakossâggal s a tankôtelesek szâmâval, kiknek ôsszeségét hozzâvetô szâmitâs szerint 15.142-re becsûlték, pedig a valösagban jöval több lehetett. E kedvezôtlen âllapotokat csak részben javitotta az 1844 mäjus 18-ki rendelet, mely a görög-keleti népiskolâkat a görög-keleti consistorium felügyelete s fô vezetése alâ helyezte és a görög- keleti vallâsalapot a népiskolâk fôntartâsâra nagyobb mértékben fôlhasznâlta, mint az 1820 deczember 18-ki legielsôbb elhatârozâs tette. Mindazâltal 1850-ben is csak 50 népiskolâja volt Bukovinânak. Mig azonban a népiskola ügye az 1850. évig csak csekély fejlôdést mutât : örvendetesebb haladâs lâtszik a görög-keleti egyhâzban a hittudomdnyi mïivelts/g emelkedése terén. Alapjâul az a szabâlyozô terv szolgâlt, mely még 1786 âpril 25-én a nemes gondolkodâsû Dositheu püspök s a vilâgi batôsâgok kôzremûkôdésével jött létre. Ez a papsàg kiképzésérôl is gondos- kodott s papi iskola alakitâsât rendelte el. Talâlôan mondja bevezetésében : „A papsâg abbeli képessége, hogy a hiveket kôtelességeikre oktassa, a sajât • mûveltségét fôltételezi, mert mi sem kölcsönöz több fényt a vallâsnak, mi sem szerez nagyobb nyomatékot tanainak, mint ha azok külsö viselkedése, kik az oltârnâl âllanak, belsö meggyôzôdésrôl tesz bizonysâgot". Hosszcis târgyalâsok utân 1786 nyarân Suczawâban megnyilt ez a papi iskola. Egyetlen tanszéket rendszeresitettek s ezt Vlachovics Daniel bàcsi