Page - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

200 tägitani vagy szükiteni akarjäk, parancsszöra hol elöre, hol hätra tesznek egy-ket lepest, a közepen aztän jobb läbukkal härmat dobbantanak, meg- ismetlik a kör ezen összebbre vagy tägabbra vonäsät, vagy pedig ket-härom lepest tesznek balra, majd egy-kettöt jobbra s mindig az elötänczos vezerlete szerint valtoztatjak a mozgäsokat a zene ütemere, mely e täncznäl a kör közepen jätszik mindaddig, a mig a vezertänczosnak tetszik. Az Arcanaüa vagy Arcanul es a De-a piperlul füzertanczok; amannäl esak legenyek, ennel leänyok is reszt vesznek a tänczban. Az ArcanuhxlA a legenyek egymäst az övüknel fogjäk es a vezertanczos parancsszavära különfele kanyarülatokban niozognak a zeneszek körül, hol elöre, hol hätra, hol leguggolva, hol meg felszökve mindenfeie vältozatos mozdülatot tesznek. A vezertanczos a jobb kezeben tartott bottal vezenyli az egeszet. A De-a pipertu/nzX a tänczolök egymas vällära teszik a kezöket es az elöttük järö vezertanczos jeladäsära különbözö mozgäsokban lejtenek balfele, majd pedig egy reszük hol itt, hol ott töri ät a mäsik resz ältal alkotott länczot akkent, hogy a körbe fogodzök fölemelt karjai alatt ätbiijnak. A többi emlitett täncz csupa körtäncz s mindig pärosaval lejtik a zene illetö d;illama szerint. Csupän a CiocärlaiwlnÜS. tesznek a pärok negy lepest elöre es ugyanannyit hätra, aztän dobbantanak a läbukkal s mindezt meg egyszer ismetlik, erre pedig vagy az egyik, vagy a mäsik oldal feie fordülnak. Az Arde/eancanäX kettönel több tänczos is egybe fogödzik egy-egy kisebb körbe, s igy kerülik meg, közben-közben egyet fordülva, a nagyobb kört. Az Oleandra-ikncz a Hora egy neme, s rendesen a menyasszony kelen- gyejenek a szülöi häzböl valö kivitelenel es a kocsira valö fölrakäsänäl järjäk. Meg az egyes darabok kihordäsa közben is folyton tänczolnak azok vivöi (joacä (iestrea). A Hora-tknczoV közben a tänczolök ügy nevezett Hora-dalokat enekel- nek. Rendesen azonban nem az összes tänczosok, hanem csak egy-ket elme- sebb legeny szavalja inkäbb, mint enekli, a zene ütemere a többnyire csipkedö tartalmü ket-, hat- vagy nyolczsoros tänczversikeket, a melyek az egesz tärsasägot ällandö derültsegben tartjäk. Ezek a strigäturl vagy chiuiturl nevii tänczszök nemcsak a ket nem hibäit ostorozzäk, s a szerelmi elet rözsäit es töviseit emlegetik rendesen marö günynyal, hanem olykor egyesek jelesb testi vagy lelki tulajdonait is megdicserik. Az ältalänos tänczmulatsägokat rendesen a vasärnap es Onnep delutäni hittanitäs utän tartjäk a templom elött, vagy a közseghäza avagy a korcsma