Page - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

täruljon elötte a jövöje. Ha pedig a leäny pontban ejfelkor anyaszült meztelen oda all a tükör ele, meglätja benne a völegenyet. Meg egy ilyenfele jösläs erdemel emlitest. Az asztalra egy keresztet, egy koszori'it, meg egy bäbut tesznek s aztän mind a härmat befödik egy-egy tänyerral. A leäny, a ki ez alatt nem volt benn a szobäban, most belep s talälomra fölemeli az egyik tänyert. Ha a kereszt fölöttit emeli föl, akkor a jövö esztendöben meghal, a koszorti pedig häzassägot, a bäbu anyai örömöket jösol, illetöleg a leäny szegyenet jelenti, ha idönek elötte következik be, a mire czeloz. Karäcsony estejen a leänyok az ünnepi vacsoränäl hasznält s az asztalröl letakaritott kanalakkal kimennek az udvarba s összecsörgetik a kanalakat. A mely iräny- böl erre kutyaugatäs vagy kakaskukorekoläs hallatszik, arröl värhatjäk a keröjüket. E jösläsokon kivül a ruten leänyzö meg több varäzsläst is tud, a mivel a legenyt maga iränt szerelemre gyülaszthatni vagy mär föllobbant szerelmet ällandöan ebren tarthatni vele. Soha sem jär a nelkül, hogy az öveben a liubestok (Levisticum offic.) vagy liuby mene (szeress engem) nevu füvecsket ne viselne, mivel erröl azt tartjäk, hogy magähoz vonja a leäny kedveset. Viszontszerelem gerjesztese vegett nagycsütörtökön sebesen folyö viz partjära megy a ruten paraszt leäny s ez igeket mondja: Jö vizecske, Jordan vize, Legenyboszii, leänyboszii Mossad a kdt partot, mossad; Ellen moss meg engem. Harmadikül a szigetet, J6 vizecske, folyo vize, Negyediknek moss engemct, Hozd ide a rözsarn; Engem, szegeny bänatosat. Ete, nyugta, älma veszszen, Asszonyboszü, ferfiboszii, Mig el nem jön hozzäm! Hoszorkänysäg hireben ällö javasasszonyokhoz is eleg gyakran folya- modik a hajadon tanäcsert. Ime egyik a szokottabb varäzsszerek közül: A javasasszony (czariivnyca) szentelt vizet önt egy tälba s abba märtott bazsalikomfüvel (Ocymum basilicum, rutenül: ivassyliok) lemosogatja a szobäban levö szentkepeket. A leäny derekig meztelenre vetközve äll elötte, s erre a javas a szenteltvizzel megmossa öt, mi közben ezeket a varäzsigeket mondja: „En (a leäny neve) a templomba mentem, a jobb kezemben keresztet, a bal kezemben bazsalikomot vittem. Talälkozott velem härom bubäjos asszony, härom nagy rägalmazö; ök leköptek, lcköpdöstek (pfü, pfü, pfü) s azzal odäbb mentek. En Ott älltam, mint a viz közepen es könyörögtem az edes Jezushoz, az Tsten-anyjähoz es Szent Miklöshoz. Akkor ezek arra