Page - 240 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

Ez alatt a kodasz, vagyis a menet végén sereghajtóúl szereplö kis fii'i, egy kendôbe burkolt kövel keményen ütögeti az ajtófélfát. A mint a menyasszony a szobában az asztal môgé kcrúl, a vendégck a búcsúztató nótát dalolják, a mcly így szól : Erre, mint a volegény házában, itt is lakomához telepednek a vendégek. Az asztalnál a menyasszonytól jobbról-balra a nyoszolyóleányok (ilnek. A lakoma után ezek a menyasszony fitestvéréhez fordúlnak, a ki a mulatság rendezôje, s e versikével nógatják a táncz megkezdésére : S így vidám mulatozással töltik az idôt a vôlegény érkeztéig, a ki, míg a saját vendégei eszem-iszommal vigadnak, megteszi a menyasszony liaza- vitelére a kelló készúleteket. A menyasszonyért rendesen este felé indúl az ünnepélyes menet, a melynek elején a volegény megy barátai és a zcne kiséretében. Mögöttük néhány kocsi következik ; az elsôn a nászasszony, a hvitewka és a swaszkàk ülnek. Utánok következnek a többi vendégek, a kiket már a slowo-ivás alkalmával elrendeztek, még pedig úgy, liogy egv-egy kocsin mindig páratlan számban üljenek, a mi a menyasszonynyal vak) visszatérésnél párossá kerekedik ki. A mint a menyasszonyos ház elé érnck, a vôlegényt sóval és kenyérrel üdvözli az anyósa. Egyelóre azonban a vôlegény még a kapu elôtt marad kisérôivel együtt s maga helyett a kéró násznagyot és a vófélyt küldi be a házba alkudozni. Amaz a vôlegény nevében egy aranyfüsttel fólczifrázott kaláesot ád a meny- asszonynak, kit a nyoszolyóleányoktól pénzen vált ki. A menyasszony átveszi a kaláesot, keresztet vet magára s aztán a kaláes kôzepén lévô lyukon keresztúl a négy világtáj felé tekint, majd pedig ó is hasonló kaláesot küld ki a vólegénynek viszonzásúl. Most jön menyasszonyunk Esküvöröl vissza, Asztal elôtt magát Meghajtja nagy sirva: Asztal, édes asztalom, El kell válnunk, el bizony ! Jó anyámtól el kell válnom, — Bánat ül a bárving-ágon. Labdarózsát ne bántsátok, Kdes apja, édes anyja, Most lesz tóle búcsúzástok. Vôfély, galambom, Ha már ide hoztál Ebbe a jó házba, Vezess ki, de mindjárt, E ház udvarára, Hadd perdüljünk tánczra.