Page - 250 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

magät az ördögöt is agyonlötte, a miert is angyal jelent meg neki es Isten öriäsi erövel ruhäzta föl. Dowbusz es czimboräi a nep velekedese szerint nem holmi közönseges rablök (rabiwnyki) valänak, hanem gavaller betyärok (opryszki, hajdamachia kik a nep elnyomöi eilen harczoltak es a nep emberei köziil csak ärülöikat üldöztek. Az ügyvedröl azt tartjäk, hogy „csak ir, ir, de mindig a te börödre." Epen ezert a falusi ember, ha csak teheti, a pörös ügyeit lehetöleg a felsöbb törvenyszek elkerulesevel a közseg biräja vagy mäs bekebirö elött szereti eligazitani. Az esküszegö vagy hamisan esküvö lelke a nephit szerint az ördöge; de a ki hamis esküje közben követ rejt a höna alä, annak nem ärt a hamis eskü, mert a büntetes igy a követ es nem az esküvöt eri. Jö szomszednak vetelnel elsöbbsege van, ha ugyanannyit iger, mint mäs idegen. A lö vagy a szarvasmarha eladäsänäl a vetelärba rendesen a kötöfek is bele van ertve. Ha az alkut megkötöttek, az eläriisitö „szerencsepenzt" (na szczistje) dob a földre; ha ez a czimeres felevel esik, akkor a vevönek szerencseje lesz a megväsärolt ällattal. Az eladö, mikor az ällatot a kötöfekkel együtt üj gazdäjänak ätadja, igy szöl: „Adjon Isten kendnek szerencset az ällat- hoz, nekem pedig a penzhez!" Erre azutän äldomäs-iväs (mohoricz) következik. Talält jöszäg visszaadäsaert a ruteneknel jutalmat szokäs adni, a melynek nagy- sägät azonban teljesen a tulajdonos tetszese szabja meg. A paraszt, ha telkere szällott mehrajt fog, azt sajätjänak tekinti, ha a tulajdonosa nem keresi. FöldmiveUs, baromtenyJsztts. A mten paraszt szentnek tartja az anya- földet (Swjata zemlycaJ, melyhez, mint täplälöjähoz, imädkozik is es a mikor terdet hajt (poklony<), megcsökolja. Földjebe veti minden remenyseget; nem csoda tehät, ha mindenfeie titkos bübäjjal es varäzslässal igyekszik magänak jö es bö termest biztositani. A büza elvetesenel a gazda a jobb kezet hüsvetkor szentelt szalonnäval keni meg es az elsö marek gabonät behünyt szemmel veti a baräzdäba. Szölnia sem szabad e munka közben, ha valaki megszölitja, mert különben a verebek megdezsmäljäk kaläszereskor a gabonät. Nagyon fei a jeg- es viharfelhöktöl, a melyek eilen fgezeshez is folyamodik s azt hiszi, hogy ezzel el lehet häritani a jegesöt. Vannak ilyesmiben kivälöan järtas igezök, a kiknek a paraszt gabonäval es liszttel adözik. Hogy az uborka szepen es düsan teremjen, äz asszonyok a meddö uborkavirägokat ältal- ütakra szörjäk es ott megostorozzäk. Marhäjät a ruten }>araszt i'igy vedi a szemmel valö rontäs eilen, hogy udvara sövenyere ällatkoponyäkat tuz föl, a szebb teheneinek es borjainak