Page - 251 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

251 pedig piros szalagot kot a nyakukra. Külónósen veszedclmesck a tehenekre nézve a boszorkányok. Szent Gyórgy napján hajtják ki a teheneket elószór a legelóre. Ez ünnep elótti éjfélen az ósszes boszorkányok gyúlést tartanak a határhegyeken és azon tanakodnak, hogyan lehessen a tehenek tcjét apasz- tani, a mi ellen a parasztnép mindenféle varázslattal él. Az év ünnepei. Számos az évkór ünnepe, melyeket a parasztság bójttel, imádsággal, munkaszünettel és mindenféle, részben még pogánykori emlékeket órzó szokással ül meg. Az év ünnepeinek sorát a karácsony (rizdwo, deczem- ber 25 — 27, illetóleg új naptár szerint január 6—8.) nyitja meg. A szent estén (iivjatej weczer) mindenek elótt ladanummal (szagos gyantával) kifüstólik a nagy szobát, azután a bethlehemi jászol emlékére az asztal alá szalmát, az asztalra pedig az abrosz alá szénát terítenek, a melybe kendermagot, fok- hagymát és egy lakatot tesznek óvószerúl minden ártó búbáj ellen. Erre a háznép az asztal kóré telepedik, melyre a hosszú és szigorú bójt (pelepiwka) után most dús lakoma kerúl. Kalács (knyszi'), savanyú leves (borszcz), árpa- kásával tóltótt káposzta (haluszki vagy holubci), friss és aszalt gyümólcs (suszenyci), mindenek fólótt pedig a hagyományos mézben fótt búza (pszenyca vagy kutja•) az ünnepi eledelek. Mielótt a mézes kását megízlelnék, a gazda egy kanálnyit a szoba mennyezetére dob fol belóle; a mennyi szem búza tapad meg a mennyezeten, annyi raj méhe lesz a kóvetkezó nyáron a gazdának. Rokonok, szomszédok és jó barátok ez estén a bójti eledelekból küldózgetnek egymásnak, a mely szép szokás a szláv népek hajdani házkózósségének az emlékeúl él még ma is „vacsoravitel" (weczerju nesty) neve alatt. Ezalatt a falu suhanczai elóre meghatározott helyen ósszegyülekeznek; az egyik legény óregnek (did), a másik kecskének (kozdj óltózik. Aztán az énekesek (koliadnyki) kiséretében házról-házra mennek, s az ablakok alatt mindenütt elzengik karácsonyi éneküket (koliada), mindenféle nyers tréfával fúszerezve mondókájukat, a miért a gazdák néhány darab rézpénzt s kenyeret vagy kukoriczát ajándékoznak nekik. E karácsonyi dalok kettóje im itt kóvetkezik; az elsó a Dnieszter, a másik a Pruth vidékéról való: Világ teremtése elótti idóben, hej, adja Isten! Mikor ég s fñld volt még csak keletkezñben, hej, adja Isten! Kékelló tengernél egyéb még nem látszott, hej, adja Isten! Annak kozepébe zold jávorfa* állott, hej, adja Isten! Három galamb szállt a jávor tetejére, hej, adja Isten! * Jawir (Platanus orientalis). 32*