Page - 255 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

utóbb a fagy és a hernyók elleni oltalmúl a gyümólcsfák kóré csavartak. Az elégetés után megmaradt hulladékait folyóvízbe dobják. A szokásmondás azt tartja, hogy „a minó ezen a napon az idó, olyan lesz húsvét vasár- napján is." A ki e napon ülteti meg a kotlóst, annak kétfejú csibéi kelnek ki a tojásokból. Fehér hét (biiej tyzdeñ vagy masnyca) és húsvéti b'ójt (howinje vagy ivelykej pist). A húsvéti nagy bójt elótti hétnek „fehér hét" a neve s ezen már nem esznek húst, de tejet és sajtot még igen, a miért „kóvér hét"-nek (masnyca) is nevezik. Ezen és a nagy bójt kovetkezó hetén nem szabad fonni és szóni, mert különben a tej és a sajt megnyüvesedik. A bójt elsó hetében pedig még azért sem szabad fonni, mert „Szent Tódor ott áll a szögletben." Ugyanezért e liét folyamán a háznak minden szogletét tisztára söprik és takarítják. A nagy hét (welykej vagy strastnyj tyzdeñ). Nagyhét szerdáján, melyet a nép „fekete szerdá"-nak is nevez, senki sem költözködik be új házba, mert ezt szerencsétlen napnak tartják. Zöld csütörtökön (zywnej czetwerj) a pata- kokban fürödnek, hogy bórbetegségek eilen védve legyenek vZywney'u-ne\t azért hivják e csütörtököt, mert a mikor Krisztus meghalt, a veréb „¿yw! zyw!a szót hallatott. Nagyszombaton a húsvéti kenyérhez használt tojások héjait a patakokba és folyókba szórják, hogy valamely távoli országban leúszván, az ott lakó rachmanoknak (e félig ember-, félig haltestú bölcseknek) az ünnepról hírt vigyenek. Mikorra e tojáshéjak oda leérnek, ismét ép tojásokká változnak s minden egyes tojáson 12 —12 rachman osztozik. Ez évenként a húsvét utáni negyedik hét szerdáján tórténik, miért is e napnak a népnél rachmanskej Welykdeñ (rachmanok húsvétja) a neve. Nagyszombaton vagy zöld csütörtökön égetik el a ,,Z)idu-et, vagyis azt a zsúp szalmát, a mely az immár tehetetlenné vált s a bevonúló tavasz elól pusztúló telet jelképezi. Húsvét (Welyk den). Az ünnepek ez ünnepén kora reggel megszentelik a húsvéti kenyeret (paski), kolbászt, sajtot, húst, szalonnát, tormát, fok- hagymát, hámozott tojásokat és a festett húsvéti tojásokat (pesanki). Isteni tisztelet után mindenki siet haza, hogy a szenteltból (dorá, hvjaczene) ehessék. Legelsóben a tojást ízlelik meg, mert azt tartják, hogy ez jó a gyomorgörcs eilen; aztán a tormából esznek egy keveset, hogy olyan egészségesek, majd a szalonnából, hogy olyan kóvérek legyenek, mint az, s végúl a sajtból, hogy hidegleléstól mentek maradjanak. Ekkor megszólal a templom tornyában a húsvéti harangszó, a mely innentól kezdve három napon át majdnem szünet