Page - 280 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

a himlóoltástól. A szemük színe rendesen kék vagy szürke, orruk arányos, szájuk kózepes nagyságú, fogaik épek és fehérek, hajuk és szakálluk szóke. Ruházatukban nagyon kedvelik a tarka-barka szóveteket. Ingük tóbb- nyire vórós vagy tarka, ha pedig fehér, akkor is pirossal van az újja és alja beszegve és mindig a bal vállon gombolódik. Az asszonyok és leányok inge ellenben elúl a mellen nyílik. A férfiak ingüket a nadrágon kivúl viselik és tarka, szúk gyapjúóvvel szorítják a derekukra. Bó, tarka nadrágjukat hosszú szárú csizmákba gyúrik A férfiak felóltói hosszúk és orosz szabás szerint testhez állók; az újjaik szúkek és jó hosszúk; a kabát derékon alúli része pedig súrú ránczok- ban, harang alakúlag tágúlva eláll a testtól. E felóltóket férfiak és nók számára egyaránt manchester-, plüss- vagy sótétkék gyapjúszóvetból készítik, s a téli idóre valót még hosszabbra szabják, elól a szélein rókamállal szegik és bárány- vagy birkabórrel béllelik. A mellük oltalmazására a kabát jobb- oldali kihajtóját a baloldalra hajtják át s ott a nyaktól egész le az óvig éró apró, gOmbólyú, szürke czink- vagy posztógombokkal gombolják le. A férfiak a derekukra felóltójük folé keskeny gyapjú- vagy bóróvet esatolnak. Férfiak, nók és gyermekek egyaránt zsinóron függó érczkeresztet viselnek talizmánúl az ingük alatt a csupasz mellükón. A férfiak nyáron kózónséges nemezkalapot, télen pedig fekete vagy szürke báránybór kucsmát hordanak, melyet nagyobb hidegben mélyen a fülükre húznak. Férfiak, legények télen-nyáron orosz bagariából készúlt, hosszú szárú ránczos csizmát viselnek. Az asszonyok és hajadonok kivált a lakodalmakon széles manchester kabátjuk fólé még tarka kendót vesznek, melyet háromszógben vetnek a vállukra. A kezükben piros zsebkendót tartanak, füleiket nagy érczfüggók díszítik. Az asszonyok tarka selyem- vagy gyapjúkendót kotnek a fejükre, mely alatt hajból és vászondarabkákból álló, obrucznik vagy kiczka nevú abroncsot viselnek a hajadonoktól való megkülónbóztetésúl. Régebben a leányok ünnepi fejdísze a magas, koronaszerú pereweska volt, melyet azon- ban ma már csak a menyasszony tesz fól. E díszes pártát elúl tarka kOvekkel, gyOngygyel, aranypitykével, gombokkal, stb. ékítik, hátúl pedig selyem- vagy gyapjúkendó lebeg rajta. Hátukon lelógó hajfonatuk végébe piros szalagot kótnek. Bokáig éró, súrú ránczú, tarka, csak az idósebb nóknél kevésbbé élénk színú felsó szoknyáikat a lippován nók pántokkal a vállukra függesztik s mindjárt a mellük alatt csak lazán kótik egybe. A nók nyáron kordován vagy lakk topánt, télen csizmát viselnek.