Page - 291 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

s itt toväbbi boldoguläsukat csak azon kivaltsagos oltalomnak köszönhettek, melyben öket a bukovinai oszträk katonai közigazgatäs reszesitette. Mai napsäg Sadagöra mezövärosa mär körtilbelül 5.000 lakost szämläl. Azon jö szolgälatokert, melyeket a sadagörai lakossäg nemcsak a tartomäny közeli fövärosänak, hanem egyeb, tävolabb fekvö bukovinai hely- segeknek is tett, Splenyi bärö annak idejen melegen pärtolta a nemet gyar- matokat. Utödja, Enzenberg täbornok, szinten igen becsiilte a nemetseget, mint e tartomänyban a magasabb nrivelödes terjesztöjet. Kivalt a földmiveles fejlesztese czeljära latta jönak, ha a „szorgalmas nemet munkäskezek" szama ez orszägban szaporodik. De azert sem az egyik, sem a masik kormanyzö nem letesitett egy ilyen nemet gyarmatot sem; söt Enzenberg egy nemet gyarmat szervezesere kinälkozö kitunö alkalmat epenseggel elszalasztott, a minek egyreszt az volt az oka, hogy a nemet bevändorlök többnyire igen szegenyek leven, allami segitsegre szorültak volna; mäsfelöl pedig az, hogy a mig Bukovina földjenek legnagyobb resze a szerzetes papsäg kezeben volt, a telepiteshez kellö hely is hiänyzott. Eleg zavart okozott Enzenberg tabor- noknak mär az a mainzi välasztöfejedelemsegböl es Mannheimböl ide költözött 2 2 csaläd is, a mely, miutän elöbb a volt temesi bänsägban hosszabb ideig hiäba värta, hogy valahol megtelepedhessek, egyszerre csak 1782-ben minden elöleges bejelentkezes nelkül Bukovinäban termett. Nagy nehezen sikerült közülök 13 csalädot Molodiäban letelepiteni, mig a többi kenytelen volt az orszägban szetszörödni es csak azert nem puszttilt el, mert a kormäny a marha es gazdasägi eszközök beväsärläsära szükseges penzt elölegezte, s ezenfelül meg egy evnel toväbb eletföntartäsi järülekot is adott nekik. Csak a polgäri kormänyzat kezdetevel letesült bizonyos szämii nemet földmives-gyarmat. Azok a nagy kedvezmenyek ugyanis, a melyeket II. Jözsef csäszär 1781. szeptembcr 17-ki pätense a Galicziäban megtelepedö idegenek- nek igert, 1783 öta a nemet birodalomböl, nevezetesen sväb es frank földröl, meg a Rajna mellekeröl annyi kivändorlöt csäbitottak ki, hogy egyhamar nem lehetett valamennyit elhelyezni, a mi az ällamnak nagy költseget okozott, minthogy a hajlektalanok ellätäsäröl a kormänynak kellett gondoskodnia. Csäszäri parancsra tehät 1787-ben 75 csalädot Bukovinäba küldöttek, a hol a következö evben az ällami jöszägok kormänyzösäga a nyolcz katholikus csalädot St. Onufryban, a többi protestänsokat pedig szetosztva Arbora (8), Badeutz vagy Milleszoutz (8), Eratautz (16), Iliszestie (12), Satulmare (8), Tereblestie (7) közsegekben es az egyenesen e czelra alapitott Uj-Itzkanyban 37*