Page - 294 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

A német gyarmatok lakosságának gyorsan haladó természetes szaporo- dása folytán a nekik eredetileg kiosztott foldterúlet csakhamar szúkké lett, minek kóvetkeztében minden irányban terjeszkedni igyekeztek. Igy tórtént, hogy a német gyarmatok kórnyékén (példáúl a Sadagóra melletti Rohozna, az Új-Itzkany melletti Mitoka-Dragomirna, a Lichtenberg melletti Glitt, a Bori és Pojana Mikuli melletti Klosterhumora, Negrileassa, a Schwarzthal melletti Ostra és Stulpikany kózségekben s egyebütt) a németség mind jobban erösbödik. Azonban Bukovinának egészen félreesó vidékeire is elvezette a német telepeseket a létért való küzdélmük. A gyarmatosok e terjeszkedése, valamint az, hogy az osztrák császárság kótelékébe tartozás révén amúgy is folyton költöznek be a tartományba német katonák, hivatalnokok, iparosok és kereskedók, a kik aztán gyakran állandóan is megtelepednek ott: e két korúlmény az oka annak, hogy ma már csak kevés (mindössze 15) olyan kózsége van Bukovinának, a hol németek egyáltalán nem laknak. Kiválóan számos a német lakosság a nagyobb városokban és néhány mezóvárosban; Czernowitzban az összes lakosságnak 50, Kimpolungban 33.8, Radautzban 66 .,5, Szerethben 60.70 és Suczawában 58.33, továbbá Gurahumorában 78.9, Alsó-Stanestiében 36.54, Storozynetzben 40.07, Wiznitzben 90.06 százalékára rúg. Az egész tartományban 1890 deczember 31-én 133.501 volt a németek száma, a mi az összes lakosság 20.65 százalékával egyenló. A németséget Bukovinában kózónségesen a „svábok" neve alá foglalják, a mely elnevezés azonban csak a protestáns gyarmatok, tudniillik Ó-Fratautz, Arbora, Badeutz, Iliszestie, Uj-Itzkany, Satulmare és Tereblestie, továbbá Alexandersdorf és Katharinendorf, meg Zadowa lakóit illeti meg némiképen. A többi gyarmatok közül a bányatelepek lakói ugyanis kizárólag erdélyi szászok vagy szepességiek; a tobbieké pedig néhány bajor családot kivéve csupa csehországi német. A svábok és a csehországi németek, — emezek az egykori üveghuta- munkások kivételével, a kik ma többnyire faiparral foglalkoznak, — föld- mivelesböl és baromtenyésztésból élnek, vagy mint kömivesek és ácsok keresik a kenyerüket Bukovinában és Romániában; a szászok és szepesiek ellenben, mióta a legtöbb bányában megszúnt a munka, részint tutajozásból, részint fuvarozásból élnek. Legbiztosabb keresetük azoknak a gyarmatosoknak van, a kik a nagyobb városok és mezóvárosok kOzelében laknak, mert ezeket majdnem pusztán ók látják el gazdasági termesztményekkel. Czernowitzba reggelenként egész rajokban látni a „sváb" asszonyokat bevonúlni, a mint