Page - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

562 sajátszerúsége azonban sokban összeütközik a mai hangjelzés torvényeivel. Az egyházi szláv nyelvú énekeknek ez ideig nem voltak eftele gyújteményeik, s attól lehetett tartani, hogy a csekély számú egyházi énekesek kihaltával végkép feledésbe merúlnek. Egy nyomtatott gyújtemény 1897-ben jelent meg Worobkiewicz Eugen Emmanueltól. Az egyházi karéneklés az itteni szemináriumban csak az 1840. év kórúl kezd észrevehetóbben mutatkozni. Egy Patraszewszky nevú bevándorlott kántor tanítgatta a szemináriumi kart az egyszerú karénekekre, és pedig csak gyakori elóéneklés segítségével, mivel a mai hangjegyek úgy a tanítóra, mint az énekesekre nézve érthetetlen jelek voltak. E tanítás eredménye azonban nem elégíté ki az akkori püspöknek, Hakman Eugennak, várako- zását, s azért szakértó zenészeket hivott meg, a milyenek voltak: Pro/taska, Zwoniczyk, König, Konopassek, Pauer, s ezekre bízta a görög-orthodox egyházi karének ügyének follendítését és elómozdítását. S ezzel nagy lépés tórtént az elébbmenetelre; mert a hangjegyek ismerete s részben a hang- jegyek szerint való éneklés meghonosúlt s némileg szabályosabbá lett maga az éneklés is. Minthogy azonban ez énektanítók sem a román, sem az egyházi szláv nyelvet nem tudták, s így rájuk nézve a görög-keleti isteni tisztelet idegen volt¿ ezenfelúl alkalmas egyházi zeneszerzemények sem voltak : a chorál-ének nem fejlódhetett sikeresen. Ez ügynek helyes mederbe való terelése azzal kezdödött, hogy Worobkiewicz Izidor görög-keleti lelkész, ki arravalóságának s zenei tehetségének nyomtatásban is megjelent liturgikus énekszerzeményeivel már elébb tanújelét adta, kiképzés végett 1868-ban a bécsi konzervatoriumba küldetett s a sikeresen kiállott vizsgálatok után a czernowitzi összes iskolák görög-keleti ifjúságának énektanítójává nevez- tetett ki. A szemináriumi kar zenei képzettsége ma már kiváló; elóadásainak programmjában nemcsak homophon, hanem nehéz polyphon (ellenpontozatos) stilú egyházi énekmúvek is vannak, melyeket illetóleg 1880-ban Bukovinában tett látogatása alkalmával maga O Felsége, valamint 1 887-ben boldog emlékú Rudolf trönörökös is dicséróleg nyilatkoztak. Az ide való zenészek, kik a görög-keleti egyház karénekeinek szellemét folfogván, liturgiai karénekek, zsoltárok, himnuszok, stb. szerzésében kitúntek: MiculiKároly, Mandiczewszky Eusebius, Worobkiewicz Izidor és Porumbesku Cziprián. Az egyházi szónoklat és zene ápolására alakúlt Academia ortodoxa czímú egyesúlet, nemkülönben az Armonía nevú román énektársúlat, valamint az állami fögymnasium