Page - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

72 A román irodalom és nyelv. Irodalotn. -— Mint egész szellemi életük tekintetében, úgy irodalmukat illetóleg is osztoztak Bukovina románjai egy századdal ezelótt moldvai testvéreik sorsában. A fejedelmek és püspókók székvárosain és néhány neve- zetesebb kolostoron kivúl egyéb ápoló helye nem volt sem ott, sem emitt a szellemi munkásságnak. Csupán ezeken a helyeken élesztgették aggódó gonddal, a tartomány bizonytalan kózállapotai kózótt szúntelen remegéssel a szellemi világosság szent és éltetó tüzét, hogy a sulyos viszontagságok szakadatlan küzdelmeiben vigasztaló fényt hintsen a nemzet útjaira. Ily kórúl- mények kózótt természetes, hogy a románok szellemi munkássága inkább idegen termékek átvételére szorítkozhatott, mint eredetiek alkotására. A szellemi múvelódés említett fészkei kózúl azon idótájt, mikor Bukoviuát az osztrák államba kebelezték, csak Suczawa, a hajdani fejedelmi székváros, Radautz pilspóki székhely és a putnai kolostor valának nevezetesebbek. Az ország tóbbi városainak és kolostorainak sorában, úgy látszik, csupán a woronetzi kolostor vitt kiválóbb szerepet a XV. és XVI. században, való- szinúleg azon nagy tisztelet miatt, melyben Dániel remete, kinek buzdítására Nagy István fejedelem (1457 — 15°4) e kolostort alapította, a monda szerint is állott. A román nyelvnek eddig ismertté lett legrégibb írott emléke, az ú. n. woronetzi codex is onnan került eló. E kis nyolczadrétú kézírat-tóredék, mely a XV. század végéról, vagy a kóvetkezónek elejéról való, az Apostolok cselekedeteinek 18. és 19. fejezetéból néhány versen kivúl a 20-tól a 28-ig terjedó fejezeteket teljesen, valamint Jakab apostol (ú. n. katholikus) levelét , és Péter apostol elsó levelét szintén teljesen tartalmazza, továbbá még Péter apostol második levele 1. és 2. fejezetéból néhány verset. A kézíratot a bukaresti román tudományos akadémia kóltségén annak tagja, Sbiera J. G. adta ki 1885-ben Czernowitzban. 1892-ben Marian S. El. suczawai gymna- siumi hittanár egy lippován parasztnál a woronetzi codexszel egykorú román zsoltárfordítás tóredékét fedezte fól, a mely valaha szintén a woronetzi kolostoré volt. E nyelvemléket Sturdza D. A., a román akadémia titkára vásárolta meg. E leletek azt tanúsítják, hogy a woronetzi kolostorban oly idó tájt, a mikor a románság egyházaiban még majdnem mindenütt az ó-szláv nyelv volt az uralkodó, már román nyelvú vallási kónyveket is írtak és használtak. Neve- zetes bizonyítékai ezek egyúttal annak a kiváló szerepnek, melyet e kolostor valaha a román nemzeti múvelódés munkájában vitt.