Page - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

apácza" czímú emelkednek a költönek jobb elbeszéló kolteményeivel egy sorba, míg a többi már csak kózépszcrú. Eddig még nyomtatásban meg nem jelent drámái a színpadról már ismeretesek, és az minden esetre dicséri óket, hogy valamikor igen gyakran adták e darabokat s még ma sem túntek le teljesen a rutén nemzeti színpad músoráról. Keletkezésük korában igazán hézag- pótlók voltak s még ma is ilyenek legalább részben, a mi kétségtelenúl tisztes helyet biztosít számukra a rutén drámairodalom torténetében. Worobkiewicz a személyek jellemzése és a helyzetek megalkotása tekintetében is bátran megállja helyét a többi kis-orosz színmúírók mellett. Gondolati tartalmuk azonban, jóllehet a szcrzó egy-egy darabjában, mint a „Bidna Marta" és „Hnat Prybhida" czímúben a társadalmi ügyeket is feszegetni próbálja, elég szegényesnek mondható, s a mi a szerkezetüket illeti, legalább azon alakban, a mint elöttünk vannak, bizony hiányzik belölük a hatásos színmú legfóbb kelléke: a drámai élettól lüktetó cselekvény és az ennek indító okait tisztán láttató, következetesen megalkotott drámai osszeütkozés. Fed'kowiczon és Worobkiewicz Izidoron, a bukovinai rutén irodalom e két legkiválóbb képviselójén kivúl még mások is igyekeztek annak gyara- pítására, de, sajnos, nem valami kiváló sikerrel. Bármily tiszteletreméltó ugyanis torekvésük egyéb szempontböl: tisztán annak a czélnak a tekintetéból, a mely felé a jz^irodalomnak elsó sorban törekednie kell, próbálkozásaik alig mondhatók egyebeknek szerény igyekezetnél, a melyben sokkal több része van a jóakaratnak, mint az igazi írói hivatottságnak. Említést még csak az a kevés számú koltemény érdemel, a melyeket Worobkiewicz Gergely, Izidor öcscse (1838 —1884) írt Nautn Szram álnéven; továbbá némi fontartással még yaroszynski Eugénia (szül. 1868-ban) elbeszélései és vázlatai, melyek ugyan szép jövöt látszanak igérni, de hogy e reményt az írónó be is váltja-e, azt majd csak a következö évek mutatják meg, valamint azt is, hogy van-e a leg- újabban foltúnt bukovinai rutén írók sorában egy-egy kiválóbb tehetség. A német irodalom. Bukovina németjeinek e tartomány vegyes népességéhez képest is csekély számából könnyen érthetó, hogy nem járúlhatnak valami nevezetes mértékben a nagy német irodalom gyarapításához. A tulajdonképeni megtelepúlt s alig egy század óta itt lakó német nép földmivelö levén, természetesen lehetöleg a gazdálkodásra igyekezett fogni a fiait, de különben sem érzi szükségél,