Page - 406 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

Orményországon és Georgián át egész a Kaukázusig terjed és késóbb a kercszténység révén megnóvekedett éjszak felé a Dunán át egész déli Orosz- országig. Bukovina továbbá nemzetiségileg is bensó kapcsolatban van az egykori dunai fejedelemségekkel, jelesúl Moldvaországgal, a melylyel száza- dokon át kózós uralkodói voltak, a kik kózúl tóbben Bukovinában tartották székhelyüket. A tartomány múvészetének tórténetét még nem irták meg; a tudomány épen ezen ágának múvelése aránylag nehéznek mutatkozik. Kivéve egy monographiát a bukovinai templomokról, egyebekben saját szemléletre és saját fólvételekre vagyunk utasítva. A kutatás e téren fólótte háladatosnak igérkezik. A múvészeti emlékek kórúlbelúl egyenletesen oszolnak meg egy felól a tartomány dél-keleti részében, más felól az egykori Moldvaország területén, vagyis a múvészetek fejlódése Bukovinában a múlt századig általán véve ugyanaz, mint Moldva- és Oláhországban. Ezen a tényen nem változtat az, hogy még nagy a hézag, melyet majd csak ezentúl tólt be a tórténet és a múvészet kutatója. Két korszakba osztjuk az anyagot. A régebbi korszak a múlt századnak mintegy utolsó negyedéig teijed, vagyis azon idóig, mikor a tartomány osztrák kormányzat alá kerúlt; az újabb korszak a múvészeteknek jelen századi fejlódése. Az elsó század leforgása után a Trajanus császár által alapított Dacia római tartomány éjszak felé majdnem a mai Bukovináig terjedt. Nem tudjuk, vajon itt voltak-e római telepek és vajon a rómaiak emeltek-e fóldsánczokat, vagy egyéb építményeket; nagyobb számú római érmeket és két, rómainak tartott tégladarabot kivéve a tartomány fóldjéból eddig nem kerúltek eló olyan maradványok, melyek a rómaiak itteni tartózkodását bizonyítanák. Mindazáltal ez valószinúnek látszik, ha tekintetbe veszszük, hogy nemcsak Dobrudsában és Beszarabiában van számos hatalmas, száz, sót száznál tóbb kilométer hosszú fóldsáncz, mely ott „Traján-sáncz" néven ismeretes, hanem vannak egészen hasonló sánczok Podoliában is, tehát ilyen római fóldmúvek Bukovinától délre és éjszakra egyaránt fordúlnak eló; továbbá e mellett szól egy felól a Turn-Szeverin kózelében állott nagyszerú hid, mely a Daciával való kózlekedésre szolgált, más felól pedig az, hogy a szomszédos Erdély valósággal dúslakodik római régiségekben. Bukovinában Hlinitza mellett a Miserdziw-zamki magaslaton levó hatalmas eródítvény, úgy látszik, a római kor utáni idóból származik. Ez