Page - 412 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

1895-ben kezdték meg a várkastély tudományos átkutatását, a minek már is érdekes eredményei vannak. A most romban heveró fejedelmi várkastélynak a keletkezésérôl, vala- mint pusztúlásáról eleddig nincsenek biztos adatok. Meglehet, hogy itt már korábban is állott a német lovagrend, talán a Johanniták által alapított eródítmény, vagy legalább sánczvár. Muszat Péter vojvoda, a ki székhelyét Szerethból Suczawába helyezte át, bizonyára tetemesen átalakította és kibóví- tette a netalán itt állott épúletet. Jó Sándor alatt, a ki a moldovai fejedelem- ségnek az elsó állami formât adta, bizonyára nagyjában elkészúlt a várkastély. A monda roppant kincseket emleget, a melyeket a fejedelem a várkastélynak sokfelé elágazó fóld alatti boltozatos helyiségeiben rejtett volna el. Abban az idóben, t. i. a XV. század elején Suczawa nagy virágzást ért el és újabb meg újabb letelepedések által folyton nagyobbodott. Sándor fejedelem Novi Szent János csontjait átszállítá a régi metropolitai templomba és így Suczawát ma is nevezetes búcsújáró helylyé avatta fól. Késóbbi idókben változtattak egyet-mást a fejedelmi várkastélyon, így példáúl Nagy István alatt, a ki a munkánál a fogoly tatárokat is foglalkoz- tatta, míg más felól az 1458 augusztus 31-én kelt okíratban Burginestie falunak bizonyos szabadalmakat engedélyez és egyben fólmenti annak lakóit a Suczawa várkastélynál való robot alól. Raresz Péter a XVI. század második negyedében szintén megerósítette a várkastélyt, János vagy Heraklides vojvoda pedig nehány évtizeddel késóbb azt a német lovagvárak módjára átalakíttatá és egy tornyot építtetett hozzá, s ennek falába illesztett kólapra vésette a nevét. A fejedelmi várkastélyon tórtént építkezések meghatározására további tájékozást nyerünk, ha szerkezetét és építési anyagát ósszehasonlítjuk a metropolitai temploméval. Ebból kiderúl, hogy mind a két épúletet ugyan- azon idóben kezdték építeni. A templomot pedig állítólag vagy maga Dragosz, vagy mindjárt utána Juga, Sándor elódje, a XIV. század utolsó tizedében építette volna. A várkastélyt bevehetetlen erósségnek tartották és azért a vojvodák, névszerint Raresz Péter és Lupul Vazul kincstárúl használták, mely az utóbbiak alatt jól meg volt tóltve. Fontosságát akkor sem vesztette el, midón a XVI. század kózepe után Lapusznean Sándor vojvoda Jassyt választotta székvárosúl. Suczawa kétségteleuúl ezt is megérezte, de sokkal sulyosabb veszteség érte az által, hogy Barnowski Mirón alatt 1630-ban az érsekség is Jassyba helyeztetett át. Suczawának egy fóljegyzés szerint a XVII. század-