Page - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

436 gazdagon diszitett kupolâja. A kaputornyokon, gyércbben a tcmplomokon is lâthatô moldvai czimerpaizs (fajdfej, félhold és csillag) és a hasonlô faragvànyok részben egyszerùek, részben durva kimunkâltsâguak. Az elôbb emlitett kôfaragôi jegyeken kivûl eleddig egyetlen fôlirâst ismerunk, mcly a mester nevét emliti. I. Bogdân vojvodânak Nagy Istvân âltal âllitott sirkôvén olvashatô ez az egyhâzi szlâv nyclvu fôlirâs: „A sirkôvet készité Jan mester." A bronzôntést sem igen mûvelték. Igaz, hogy a fejedelmek az âltaluk alapltott kolostoroknak harangokat is ajândékoztak ; szép ôsszhangjuknâl fogva ma is nevezetesek a Nagy Istvân âltal Woronetz kolostornak ajândékozott harangok. A harangok szobrâszati disze azonban majdnem egyedûl a fôlirâsokra és nehâny durvân mintâzott ékitményre szoritkozik. A horeezai harangokat 1773. és 1774-ben Sadagôrâban, az egykori orosz pénzverôben ôntôtték. Helylvel-kôzzel nagyobb gazdagsâgot mutatnak a kupolâknak és a nyereg- fôdeleknek diszes lânezokkal megerôsitett keresztjei, melyeknek szokâsos diszitménye a golyô és a holdsarlô, âllitôlag jelei annak, hogy a moldva-olâh fejedelemség egykor Tôrôkorszâg alâ tartozott. A kis-mûvészetek kôrében nagyobb haladâst tett a képfaragâs. Kulônôsen emlitésre méltôk a fa- és elefântcsont faragvànyok, melyek épen a Keleten, ezen ôsrégi technika tulajdonképeni hazâjâban jutottak nagy tôkéletességre és késôbb a Nyugatnak is mintâùl szolgâltak. Elsô sorban âllanak a gazdagon festett és aranyozott ikonostasisok, melyek kôzûl a régebbieken gyakori a folyondâros és szôlôfurtôs diszitmény; ritkâk az olyanok, melyeket renaissance formâk diszitenének. Példaképen megemlitjok a hajdani rewnai templom ikonostasisât, mely most SJobodzia-Komarestiében van, s melynek egy része nyilvân valamely régi ikonostasisrôl valô, tovâbbâ az egykor Kimpolungban âllott, majd Czumurnâba âthelyezett Szent Miklôs templom ikonostasisât, végul a szerethi, a woronetzi, a watra-moldawitzai, a snczawitzai, a dragomirnai, a solkai és az onufrii templombôl vald ikonostasisokat. Szâmos ikonostasis készult az ûjabb idôben. Ezeket a barokk âttôrt ékitmény és âltalâban a diszitésben és aranyozâsban valô szertelen gazdagsâg jellemzi; egyik-mâsik Oroszorszâgbôl szârmazik. Kôbôl faragott ikonostasisok, a milyenek helylyel- kôzzel Georgiâban és az Athos hegyi régibb templomokban talâlkoznak, Bukovinâban egyâltalân ninesenek. A templom egyéb berendezési târgyai kôzûl a régebbi idôbôl valô trônszékek és chorusi székek (strani) érdemelnek emlitést; emezeknek keskeny és rendszerint fôlhajthatô (lléseik vannak. Alakjuk egyszeru, gyakran durva;