Page - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

440 byzanczi mödra, a mi ma Oroszorszâgban divatos, az cgész kép, a fej és a keret kivételével, fémbôl domborûan van alakitva; példa erre Putnâban egy régi kép. E kolostor kincsei közt emlittetik egy aranynyal és drâga kövekkel gazdagon diszitett Maria kép, mely Paläologos Emânuel csâszârtôl szârmazik. Az ôtvôsség termékei kôzûl megemlitendô mégaz 1892-ben Meretzeiben talàlt és almandin kôvel kirakott tömör arany ékszer, mely egykor valôszinûleg menteesatnak a része volt és egy hasonlô mûvû arany gombbal együtt a Româniâban Petroassâban talâlt ismeretes kineshez hasonlit.. Ugy az ékszer, mint a gomb a bukovinai tartomânyi mûzeumban van. Teljesség kedveért meg kell még emlitenünk, hogy mâr I. Bogdân veretett moldvai érmeket, az elsô bukovinai pénzverô mûhely azonban csak a XVI. szâzad mâsodik felében Heraklides alatt és pedig Suczawâban kelet- kezett. A mùlt szâzad végén Oroszorszâg Sadagöräban alapitott egy pénz- verô muhelyt, a melyben azonban csak rézpénzt vertek. A vojvodâk nagy gondot forditottak Moldva czimerével diszitett pecsétjûk gazdag elôâllitâsâra. E peesétek lenyomata sûrûn elôfordûl a régi okleveleken. A kis mûvészet târgyalt termékeinek készitôi, kivéve a fafaragôkat, a legritkâbb esetben voltak bukovinai, vagy âltalân duna-fejedelemségi szârmazâsûak. A fafaragvânyok valôszinûleg ügyes kezû szerzetesek mûvei, a kik akâr egyenesen, akâr kôzvetve ôsszekôttetésben âllottak az akkori idôbeli byzanczi mûvészet fô fészkével,-a többször emlitett Athos szigettel; késôbben egyes falusi mûvészek is ûzték a fafaragâst. A nenies fémbôl valô târgyak majdncin kivétel nélkûl külföldön készûltek, a mi példâûl hatârozottan fol van jegyezve mind azon târgyakrôl, melyeket Nagy Istvân Putna kolostor- nak ajândékozott. Tudjuk tovâbbâ, hogy Lapusznean IV. Sândor vojvoda 1561-ben aranyat, gyémântot, rubintot és gyôngyôket azzal a megbizâssal küldött a nagy-szebeni ötvös czéhnek, hogyazokbôl diszes kereszt készittessék ; jankul vojvoda pedig 1582-ben Lembergben rendelt meg ezûst asztali készletet és ahhoz 480 mârka nyers ezûstôt adott. Nagy Istvânnak és utôdainak Velen- czével valô ôsszekôttetése, valamint a Konstantinâpolylyal föntartott egyhâzi és politikai kapcsolat valôszinûnek mutatja, hogy a kis-mûvészek egyik-mâsik termékeekét vâros valamelyikébôl, kivâlt pedigKonstantinâpolybôlszârmazik. Mielôtt âttérnék a festészetre, meg kell emlékezniink arrôl a mûvészeti technikârôl, melyet egyes fejedelemnôk, bojârnôk és apâczâk gyakoroltak és mely nagy fényûzéssel kapcsolatban rendkivûli tôkéletességre jutott: értjûk czen az igazi byzanczi izlés szerint és bizonyâra fôleg keleti anyagokbôl készûlt