Page - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

460 1854-ben dr. Petrowitz Kristóf lovag alapított, tóbb rokongondolkozású nagybirtokossal és másokkal együtt. E tórekvésekhez részben a goróg-keleti papok és a vallásalapítványi uradalmak bérlói is csatlakoztak. E mozgalommal eleinte nem tóródótt a parasztság, mely minden újítási és javítási kisérletet bizalmatlansággal tekintett, annál inkább, mert az említett kisérletek az egykori fóldesuraktól indúltak ki. Egy azonban, miután a szabadság elsó mámora eloszlott, világos lett a paraszt elótt, az, hogy ismét dolgoznia kell. Az által, hogy az állam, a tartomány, a kozség egyre foko- zottabb kóveteléseket támasztott iránta, melyeket szükségképen teljesítenie kellett, kénytelen volt tulajdon telkén tóbbet dolgozni, az egykori foldes- uraknál pedig munkájával keresethez jutni. Kemény tanévek voltak a parasztságra nézve az 1866, 1867 s részben az 1869-dik inséges esztendók. Míg korábban ahhoz volt szokva a paraszt, hogy inséges években fóldesurától kapjon kenyérben és gabonában segít- séget: most az nem volt tóbbé erre kóteles, s habár a tartomány az inség enyhítését kezébe vette is, a kisbirtokosok kénytelenek voltak egyetemleges kótelezettséget vállalni az inségkolesónnek részletekben való visszafizetéseért, s ezt a kólcsOnt az évek bizonyos sora alatt vissza is tartoztak fizetni. Az inséges évek rógtóni kóvetkezménye az lett, hogy a parasztság, mely a fold- uzsorások kezébe kerúlt, mértéktelenúl eladósodott, továbbá hogy a paraszt- birtok eldarabolódott, szétforgáesolódott, a mit a fold szabad adás-vevését s a parasztgazdaságok megosztását részint tiltó, részint korlátozó rendeletek- nek a tartományi tórvényhozás által 1868-ban tórtént megszúntetése s a tóke- és hitelhiány mozdított eló; ezekhez járúlt végúl a kényszereladások nagy száma. Ezer meg ezer ember ment tónkre e kórúlmények nyomása alatt. De e nyomás egyúttal annyiban jótékonyan hatott, hogy a parasztok kezdték belátni, hogy a gazdálkodás eddigi módjával nem boldogúlhatnak, hogy ezentúl tóbbet kell dolgozniok, munkájukat jobban értékesíteniók s a foldet czélszerúbben s haszonhajtóbban mívelniük. Ez idószakban, az inséges és a kóvetkezó években eladásra kerúlt parasztbirtokokból számos kózépnagyságú gazdaság keletkezett átmenetúl a latifundium és a kisbirtok kózótt. A paraszt lassanként jobb ekét s más, tókéletesebb gazdasági eszkózóket kezdett használni és kezdte belátni a trágyá- nak, meg a fold gondosabb megmunkálásának fontosságát és értékét. Ez, úgy szintén az állam és tartomány beavatkozása, a foldmívelés védelmére hozott tórvények, a mezógazdasági vándortanltás, egy mezógazdasági kózép-iskola,