Page - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

476 A hucul mènes egész éven át Luczinában van. A hucul fajta ivadékának a typus és a faji sajátságok fontartása végett a megszokott kôrulmények közt kell felnönie, különben elkorcsosodik. Frassinban, Radautztól 44.5kilométerre nyáron át az úgy nevezett egyéves csôdôrcsikô-ménes, Taborában, Radautztól 49 kilométerre az egyéves kanczacsikó-ménes, Isworban, Radautztól 83 kilo- méterre és Luezinától 18 kilométerre a kétéves kanczacsikók ménese van elhelyezve. Ejjel a szabadban tanyázó lovaknál nagy pásztortüzeket gyújtanak, így jobban együtt maradnak s a csikósok is jobban vigyázhatnak rájuk. Hüvös éjszakákon a lovak a tanya-túznél melegszenek is, s nem érdektelen látni, mily vigyázattal teszik ezt. Az éghajlat és a folnevelés kôrûlményei hozzák magukkal, hogy a radautzi mènes lovainak fejlódése a jó takarmányozás, fölügyelet és ápolás mellett is lassú. De ha fejlettségének teljes korát eléri, nem kôzônséges ellenálló és munkára való erót lehet tôle várni. Ennélfogva a radautzi ló a hadsereg- ben is igen jó hírnévnek örvend. Az évenként korlátolt számban kipróbálás végett a bécsi es. és kir. katonai lovaglástanító intézethez beosztott fiatal mének és kanezák a legtóbb esetben jó ugróknak s a terepen igen ügyesek- nek és kitartóknak bizonyúlnak. Ejszaknyugaton s 24 kilométerre Radautztól, Felsó-Wikowban van a Bukovina lótenyésztése számára folállított méntelep. Az ezen telephez beosztott mének nagy része a radautzi tenyészetból származik. Itt az angol félvér és a nagyobb termetú arab félvér mének a német telepesek részére, a kónnyú arabsok és lippizaiak a román és rutén földmivesek apró lovai számára, a hucul mének a rutén hegyi lakosság teherhordó-állatnak kitúnó hegyi poniai részére kelló számban vannak. A Felsó-Wikowba beosztott mének összes létszáma 86 darab, a miból a. 15 darab hucul fajta magánosok gondviselése alatt áll. Szarvasmarhatenyésztés. — Noha Bukovinában a szarvasmarhatenyész- tésre kedvezó természeti fóltételek nagy mértékben megvannak, a szarvas- marhatartás mégis mindig nyomorúságos volt. Az 1870. évi számlálás szerint Bukovinának 242.400 darab szarvasmarhája volt; ebból 120.254 tehén, 75.844 ókór és 41.046 darab fiatal marha. Bukovinában 100 hektár szántó- földre 43.3 szarvasmarha esik ; az állattulajdonosok több mint felének csak két szarvasmarhája van, kôrûlbelûl 3 százalékának több mint tíz, kôrûlbelûl 40 százalékának 3—10 darab. Bukovinában egészen a jelen korig a podoliai